Állati jó étlap (Üveghegy)

Vannak gyerekverskötetek, amelyekkel – ha nem túl vaskosak – egy nekifutásra elbánik a felnőtt korú recenzens, Keresztesi József Mit eszik a micsoda? című könyve azonban nem ilyen. Pedig nem túl vastag, még sem lehet egy ülésre megenni, mert itt most figyelni kell. Ugyanis nem lehet csak úgy, végigszaladni a verseken, néha meg kell állni, mert a rendre előforduló, szellemesen abszurd párosítások meglepnek, s kizökkentenek a rutinból. Ráadásul most nem magunknak (vagy a cikk kedvéért) kell csak olvasnunk, hanem tréningezünk, mielőtt a valódi célközönség, a kicsik elé kerül a kötet, és akkor majd nem bőghetünk le azzal, hogy nem tudjuk megmondani, hogy néz ki a foltos petymeg (én is ráugrottam a wikipédiára), vagy nem dadoghatunk értelmetlenül, ha épp egy szabad vers jön sorra. Ezért (is) lesz egyre érdeklődőbb a felnőtt, mert hát, olykor meg kell birkóznia azzal a pragmatikus kérdéssel is, hogy hogyan kéne jól hangsúlyozni?

És ezzel már be is lopta magát a könyv a szívünkbe, hiszen, ha mi unnánk, a gyerek is unná.

A címbéli táplálkozó „micsodák” egyébként zömében állatok, ám itt egyáltalán nem azt eszik, amire számítunk. Ellenben nagy kedvvel fogyasztanak a) régimódi ételeket, b) reformkajákat, c) napközis kosztot, d) konzervet… és megannyi mást. Elképesztően sokrétű és szabatos ez az állati étlap, a zamatos hagyományostól a puritánig terjed, például a kolbásztól a kökénybogyóig, vagy a fánktól a kuszkuszig.

Amennyire „mindenevő” a szerző az ételek frontján, olyannyira demokratikus az élőlényekkel szemben, ugyanis Keresztesi nem az „aranyos”, plüssállatkészletté egzisztálódott csoportból válogatta szereplőit, hanem a leghétköznapibb valóságból, így egyszer csak – a piros zsiráf és a hegyi kecske után – rátérünk a pókok, a csótányok, sőt a vándorpatkány szokásaira is. (Hiszen jobb őket elverselni, mint tőlük megijedni!)

Szóval csupa meglepetés a kötet, pedig eddig csak a tárgyi kuriózumokat hoztuk fel, de ugyanez mondható el a versek formájáról, ritmikájáról, s nem kevésbé a szókincséről. Mindez azonban nem valamiféle csapongást jelent, hisz a könyv legelbűvölőbb erénye épp az egységességbe csomagolt sokféleség, ami épp úgy vonatkozik a belbecsre, mint a külcsínre.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Ibos Éva, Üveghegy.com, 2016. márc. 3.

2016-03-03 14:32:03
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ