Mintha lenne világ (Magyar Szó)
(kiadvány: Célia - ÜKH 2017)

Rakovszky Zsuzsa Célia című regénye a biblikus eredettörténet huszonegyedik századi változata, amelyben szintén Ádám az „ősforrás”, az apa, azonban az önreprodukció, azaz a „teremtés” körülménye és jellege is más, mint a biblikus értelemben vett családalapításnak. Korunk Ádámának utóda baráti szívességből fogan, a férfi ugyanis „kisegíti” egyik hóbortos hölgyismerősét, aki modern nőként nem kíván kötöttséget, családi köteléket, és lombikprogram segítségével szeretne gyereket szülni. A kémcsöves beavatkozás révén világra jött kislány nem kovácsolhatja családdá biológiai szüleit, hisz azok korunk divatos életformáját, a szinglilétet kultiválják, és az elköteleződés helyett kapcsolatokból kapcsolatokba sodródnak, képtelenek gyökeret verni, s a hagyományos értelembe vett szülői hivatásnak megfelelni.

Ádám, a középkorú, léha értelmiségi, csak akkor szembesül az apai szereppel kapcsolatos gyermeki elvárásokkal, amikor húszéves lánya belecsöppen az életébe, és a világban saját helyét kereső, zaklatott nagylány készteti arra, hogy számba vegye saját szerepének jelentőségét a felelősségvállalás és a példamutatás tekintetében.

Mozaikcsalád tehát a Rakovszky-regény központi figuráinak triásza, melynek tagjai úgy léteznek egymás mellett, hogy alig ismerik egymást, alig figyelnek egymásra, és nem válhatnak egymás támaszaivá sem fizikai, sem pedig lelki értelemben. Az általuk képviselt családmodell épp a család hiányának, a családi értékek elsikkadásának, relativizálásának a szimbóluma.

Értelemszerűen nem egyedi eset azonban az övék, hisz az általuk alkotott mozaikcsalád csak leképeződése a regénybeli nagyvárosi társadalomnak. A társadalomnak, amelyben mindenki többszörösen elvált vagy örök egyedülálló, amelyben gangos bérházak körfolyosóin és hajdani polgári lakások avíttnak titulált antik bútorai között zajlik a sok tekintetben kisszerű élet, amelyben a társas kapcsolatok felszínesek, az anyagi jólét elérése és megtartása a legtöbb tevékenység célja, és amelyben a döntések többségét a célszerűség és praktikum befolyásolja, vonatkozzék az párkapcsolati kérdésekre, az idős szülőkhöz való viszonyulásra, munkavállalásra vagy például a halálra.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Csík Mónika, Magyarszó.rs, 2017. november 23.

2017-11-23 18:05:30
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ