Létkoreográfia (Kortárs Online)

A képeknek az emlékezés segítésén túl más szerepük is van a színjátékban. Azt sugallják, hogy aki ennyire aprólékosan leír mindent, az mintha semmi mást nem tenne, csak figyel. De mint kiderül, Bálint, a regény főszereplője ebben a nagy figyelésben csak azt téveszti szem elől, ami lényeges.

A múltunk meghatározza, akik vagyunk, akár tudunk erről, akár nem. „Amire nem került sor, amit nem vettem észre, amit túl későn tudtam meg, a maga módján semmivel sem valószerűtlenebb és semmivel sem kevésbé az enyém, mint amiket eddig az életem részeinek hittem.” Lehet ezt félremagyarázni és valami jó dolognak tüntetni fel, mint ahogy Szigeti Júlia az Akik már nem leszünk sosemről készült kritikájában meg is teszi: „Számos helyen megjelenik a »ha másképp történt volna« utáni vágyakozás, ám a könyv címe ellenére mégis pozitív üzenettel zárul: »Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat«.” Eszerint a meg nem történt szerelmek valójában megtörténtek, és a lehetőségekkel, amiket nem választottunk végül mégis éltünk? Nem.

Sokkal inkább arról van szó, hogy a meg nem történt szerelmek mint meg nem történtek lettek a miéink, traumaként, amely meghatározza azt, akik most vagyunk.

Ez legfeljebb logikailag pozitív kijelentés, tartalmát tekintve rémisztő. A gondolat nem új, hiszen például ezen alapszik Freud pszichoanalitikája is. Az Akik már nem leszünk sosem ebből a nézőpontból a személyes és történelmi tudat vizsgálata.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szigeti Bálint, Kortarsonline.hu, 2019. július 12. 

2019-07-12 14:03:34
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ