Időmérték: a Magvető verseskönyvsorozata első évét zárja
Első évadát zárja a Magvető Kiadó új verseskönyvsorozata, a hazai könyvkínálatban egyedülálló célkitűzésű Időmérték. A 2016-ban nyolc kötetet megjelentető sorozat a kortárs magyar költészet színvonalas darabjai mellett a legfrissebb vagy fontos, ám eddig magyarul még nem hozzáférhető világirodalmi megjelenéseket tárja az olvasó elé. Az Időmérték köteteinek letisztult megjelenése és zakózsebhez igazított mérete (a sorozat tervezője Pintér József) egyaránt azt sugallják: a versek a mindennapokban is segítő útitársaink lehetnek, érdemes odafigyelni az üzeneteikre.
A sorozatnak fontos célkitűzése, hogy a világirodalomnak is teret adjon. Története során a magyar irodalom mindig akkor tudott valóban maradandó alkotásokat létrehozni, amikor nem elszigetelten, hanem a világirodalmi trendekre figyelve, néhol azt opponálva tudott megszólalni – legjelentősebb költői közül sokan műfordítók is voltak (például Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső). A Lyra Mundi – az Európa Kiadó ’70-es és ’80-as években virágkorát élő sorozata – tanúságából is tudjuk, milyen az, amikor a kortárs világirodalom a világra való nyitottság egyik ablaka lehet. E hagyomány azonban búvópatakszerű: a világirodalmon belül a költészet megjelenése az utóbbi években igencsak visszaszorult. Ezen is szeretne változtatni az Időmérték, amelyben a sorozat szakmai partnere, a Versum, a nemzetközi líra online fóruma segíti, hogy magyarul is olvashatók legyenek a legfontosabb világirodalmi megjelenések.
2016-ban a sorozatban Al Berto, Halasi Zoltán, Jónás Tamás, Ilma Rakusa, Röhrig Géza, W. G. Sebald, Szálinger Balázs és Tamás Zsuzsa kötetei jelentek meg. 2017-ben a tervek között szerepel G. István László, Pál Sándor Attila, Zilahi Anna, illetve Anne Carson kötetének megjelentetése (Fenyvesi Orsolya fordításában).
A 2016-ban megjelent kötetek:
[1] Röhrig Géza: az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit
„Röhrig költőként is dalszerző, előadó, színész. Az egzisztenciális peremhelyzetek Tinódi Lantos Sebestyénje. A panasz néha kiáltássá hangosodik a lapokon, az indulatok már-már kiugranak az oldalakról. Szövegei egyszerre hatnak formátlannak és emelkedettnek, mindenekelőtt hivalkodóan korszerűtlennek a kortárs magyar irodalom kánonjához viszonyítva.” Népszabadság
[2] Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert?
„Árvaság és védettség-tudat. Idegenség és mindenhez tartozás, minden esendőhöz lehajolás. Első pillanatra azt hisszük, hogy egymás ellentétei, de az olvasás során kiderül, hogy egymást értelmező ikerfogalmakról van szó. Mit tud a kert? Többet, mint mi önmagunkról tudunk. A gyerekkori Éden képeit és folyamatos őszi Halottak napját. Bátor, női hangon szólnak Tamás Zsuzsa versei. Az idegenség modern és későmodern emberének tapasztalatát közvetítik, a sorokban, képekben, névvel vagy név nélkül megidézett József Attila, Kafka vagy Pilinszky írásai szóltak annak idején. Látványos gesztusok nélkül emelik vissza a száműzött rímet, formát trónusára (ahonnan az én generációm letaszította). Kitárják előttünk a kert, első és végső otthonunk kapuját.” Takács Zsuzsa
[3] Ilma Rakusa: Love after love Fordította Kiss Noémi Nádas Péter utószavával
,,Wir. Mü. Nous. We. [Ilma Rakusa í]rói, kritikusi és műfordítói munkásságának kulcsszava. Mi, az emberek, mi, akik hasonlóképpen gondolkodunk, mi, a szerelmesek. Love after love című nagy költeménye, e nyolc búcsúdalban előadott monstruózus panasz és párbeszéd, amely minden bizonnyal élete főművének tekinthető, szintén a kulcsszó jegyében áll. A találkozás örömének és az elválás fájdalmának egyszerre angol és német nyelvű éneke. Lélek és test. Szitok és fohász. Gyengédség és brutalitás. Mintha az emberszerelem nyelve hasítana a két nyelv és a két nem közé.” Nádas Péter
[4] Jónás Tamás: Törzs
Jónás Tamás legújabb kötete a szembenézés könyve. Igazi költészet: kíméletlen számvetés a múló idővel. A versekben megszólaló hang tudja, mit jelent a veszteség, de a veszteségekből makacsul építeni próbál: ha mást nem, hát szép verseket. Az Aegon-díjas szerző három év után jelentkezik új verseskönyvvel: minden eddiginél szikárabb és sűrűbb szövegekkel. A Törzs a szembenézés könyve: velünk is szembe néz, és csak rajtunk múlik, állni tudjuk-e a tekintetét.
[5] Halasi Zoltán: Bella Italia
Utazás Halasi Zoltán új verses kötete: visszautazás egy 1980-as olaszországi nászút emlékeibe. Orpheusz Pompejiben? A napfényes Itália az előhívás sötétkamrájában? Egy közös élet indulásának lírai dokumentuma, tele pikareszk élménnyel, személyes drámával, átitatva művészetvallással és a hidegháború korának néhány véres epizódjával. Így lesz Halasi Itáliájának közös kerete a csodálatos kultúra és a mindennapi terror. A költeményekben az egykori pillanatok újra elevenné válnak. Halasi költészetében az érzékiség és a gondolatiság egyszerre szólal meg.
[6] Al Berto: Tűzvészkert Fordította és az utószót írta Urbán Bálint
A Tűzvészkert a huszadik század végén újjászülető portugál kultúra egyik legmeghatározóbb kötete, egy felkavaró életmű összegzésével szembesíti az olvasót. Al Berto a beat irodalom lázadásából jutott el a magány szűkszavú, minimalista költészetéig. A Tűzvészkertben ott kísért verseinek minden jellegzetes vonása: a fájdalom, a kitaszítottság, a homoszexualitás és az öregedés. Szívbemarkoló vallomásos költészet keveredik egyfajta sajátosan tragikus szereplírával a kötet verseiben, amelyekben Rimbaud figurája és hangja együtt vibrál Al Berto későmodern melankóliájával.
[7] W. G. Sebald: Természet után Fordította Szijj Ferenc Az utószót írta Kovács Edit
A Természet után W. G. Sebald összes többi irodalmi munkája előtt jelent meg, de nem csupán itthon, hanem Németországban is többi művének sikere után irányult rá a figyelem. Sebald későbbi írásművészetének jellemzőit elementáris módon tartalmazó mű ez. A Természet után verses triptichonjában számtalan olyan szöveghely található, amely előreutal a későbbi életmű elemeire: témáira, motívumaira, szemléletmódjára, biografikus hajlamára, képelméleti és történetfilozófiai alapállására.
[8] Szálinger Balázs: 360°
Szálinger Balázs új kötete részletgazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben – a térkép metaforáján keresztül – új költői úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.
|
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
|
|