 „Együtt hallgatnék Krúdyval”. Interjú Cserna-Szabó Andrással (Népszabadság)
(kiadvány: Sömmi.)
A kortárs mezőny egyik legeredetibb novellistája, hiszen biztos kézzel kever össze zsánereket, hangulatokat, stílusokat. Cserna-Szabó András legújabb kisregényében, a Sömmiben Rózsa Sándor történetét meséli újra. Csak úgy lazán, csernásan. – Tekintélyes sorba állt be. Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz és Móra is feldolgozta a híres betyár történetét. A kihívás vonzotta? – Nem igazán. Inkább úgy éreztem, hogy ez a történet a szűkebb hazám, az Alföld legismertebb története. Még az is lehet, hogy az egyetlen története. Mindig volt hozzá közöm, talán már akkor is, amikor még nem is hallottam Rózsa Sándor nevét. Ebben a történetben benne van az Alföld szőröstül-bőröstül. Amikor leadtam a könyvet a kiadónak, a szerkesztő elolvasta, és az első dolog az volt, amikor felhívott: „annyira tudtam, hogy ezt egyszer meg fogod írni”. Én nem tudtam. Most már azonban nekem is evidens. – Ez a regény viszont azzal kecsegtet, hogy semmi, pardon: sömmi sem úgy történt igazából, ahogy eddig tudtuk. Ez azért erős állítás, nem? – Erős. Bár ez inkább a fülszövegek túlzása. De azért az igaz, hogy ez a könyv alapvetően nem azt a legendás, népmesei, Robin Hood-os, igazságos, szabadsághősös, móriczos–krúdys, nyalka, romantikus Rózsa Sándor-képet erősíti, ami leginkább él az emberekben. – Ez tehát egy realista betyárregény? – Korántsem. Fiktív történet, ami rengeteg mozaikból építkezik. A legendák Rózsa Sándorából, a történelmi Rózsa Sándorból, az irodalmi Rózsa Sándorból – aztán pedig jönnek a saját csavarjaim. Ha úgy tetszik: ez az én RS-remake-em. Van benne sok minden, ahogy mindig eklektikus az, amit írok. Tömörkény és western, Jókai és Kossuth, gasztronómia és erotika, Ördög és Isten – és a történelem sem egészen úgy alakul, ahogy az iskolában tanultuk. [...] Az írás a Népszabadság 2015. 09. 28. számában jelent meg. 2015-09-28 14:41:45
|
 |
|
