„A kész szöveg tulajdonképpen már a tudatalattiban összeáll” – interjú Beck Tamással (Könyvhét folyóirat)
(kiadvány: Más él benned)

Beck Tamás publicista, verseiért kapta meg tavaly a Petri-díjat. Eddig neves folyóiratokban, antológiákban publikált, a Magvető Kiadó idén egyszerre jelentette meg novellás- és verseskötetét.

- Ilyesmire talán még nem is volt példa. Hogyan született a két könyv?

-  Bő tíz év termése található a két könyvben. Talán a maximalizmusom miatt nem törekedtem kötetre nagyon sokáig; inkább minél több publikációt akartam felmutatni, minél rangosabb folyóiratokban. A kötetekben szereplő művek mindegyike átment valamely szerkesztőségi szűrőn, megjelent valamelyik szépirodalmi orgánumban. Amikor a Magvető egyik szerkesztője megkeresett, hogy novelláimat talán érdemes lenne kötetbe rendezni, gondot is jelentett számomra a nagy terjedelmű anyag összegyűjtése, pláne ciklusokba rendezése. Tulajdonképpen eldöntött tény volt novelláskötetem kiadása, amikor váratlanul megkaptam a Petri György-díjat. Az elismerés része, hogy a díjazott első verseskötetét kiadja a Magvető Kiadó. A költemények összegyűjtése, szelektálása persze újabb munkát jelentett nekem és a szerkesztőknek. A véletlenek egybeesésének köszönhető tehát, hogy tavasszal egyszerre jelent meg líra- és prózakötetem.

- Az Isten szemtelenül fiatal prózakötet és a Más él benned verseskötet szinte ugyanazzal a borítóval jelent meg. Az jutott eszembe, hogy „ikerkönyvek”, a címlapokon ugyanis, amit Baranyai András tervezett, férfifej sziluettet látunk, olyat, amilyen a Facebook-on profilkép is szokott lenni, ha valaki nem tesz fel fotót. A szerző neve és a könyv címe bele van írva a sziluettbe. Mit jelent ez magának?

-  Jó a Facebook-os hasonlat. A borító által sugallt anonimitás jelentheti egyfelől azt, hogy lényegtelen a szerző személye; a kötetekben szereplő műveket írhatta volna a Földön jelenleg élő hatmilliárd ember bármelyike, hiszen általános, mindenkit foglalkoztató emberi problémákat közelítek meg általuk. A férfifej sziluett másrészt utalást tesz a szépirodalmi alkotás folyamatában tetten érhető alázatra. Írás közben a szerző identitása nem tolakodhat agresszíven előtérbe, voluntarista módon nem lehet papírra vetni például egy költeményt. A kész szöveg tulajdonképpen már a tudatalattiban összeáll, ez a tény összefügg talán az úgynevezett „autonóm komplexus” Freud által leírt jelenségével. Az ihlet pillanataiban mindössze az történik, hogy médiumként a tudat szintjén is megjelenítem a tőlem de facto függetlenül elkészült művet.

Próza, líra – ugyanaz a szerző. Érdekelne, hogyan lép kölcsönhatásba a két műfaj. Mitől függ, hogy mi kívánkozik versbe és mi prózába?

- A lírai, illetve epikai művek két, egymástól teljesen eltérő létmódot reprezentálnak. Elmondható egyszersmind, hogy a lírikus személyisége szignifikánsan különbözik a novellistáétól. Népes persze azoknak az alkotóknak a tábora, akik több műfajban is maradandó életművet hoztak létre. Nem túlzás talán, ha privilegizált helyzetet tulajdonítok ezeknek a művészeknek, mert mintegy több személyiséggel is rendelkeznek. Tapasztalatom szerint egyébként a tartalom meghatározza a formát. Léteznek például problémák, amelyekhez nem nyúlhatok a líra közvetlen eszközeivel. Ezeket áttételes módon jelenítem meg. A távolságtartáshoz pedig inkább az epika eszköztára ad lehetőséget.

-   A novelláskötetben többnyire családi, kapcsolati konfliktusokról, szorongásról, félelemről ír, arról, hogyan hatnak a jelenre a múltbéli terhek.  A Menekülők című novellából veszem a képet: mintha egy rangrejtve utazó pszichiáter figyelne a kötetben. Jól sejtem?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Szepesi Dóra, Könyv7.hu, 2015. dec. 23.

2015-12-23 16:57:41
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ