Ugyanúgy éljük át félelmeinket, problémáinkat, mint a több száz évvel ezelőtt élt emberek, így érdemes a jól bevált ősi meséket segítségül hívni elakadásainkhoz. A nyugati mese megért, a keleti meggyógyít minket – állítja Boldizsár Ildikó meseterapeuta, akivel legújabb könyve, az Életválságok meséi című kötet megjelenésének apropóján beszélgettünk.

– Ősi mesekincsből dolgozik kutatóként és terapeutaként, legújabb könyvében életválságok feldolgozásához kínál klasszikus segítő történeteket. Ezek szerint több az, ami összeköti az évszázadokkal ezelőtt élt embert velünk, a 21. századi emberrel, mint ami elválasztja. Azt gondolnánk pedig, hogy speciálisak a bajaink.

– Egzisztenciális szempontból lényegében azonosak a problémáink az archaikus emberével. Ugyanolyan félelmekkel és szorongásokkal találjuk szemben magunkat, mint ők. Apró részletkérdés, hogy a villámlástól vagy egy bombatámadástól tartunk-e. A félelem és a félelmet kísérő lelkiállapotok ugyanazok. A mese attól marad örökérvényű, hogy nem egy konkrét szituációra ad választ, hanem képekké formál egy-egy lelki folyamatot: például örömöt, bánatot, megküzdést, gyászt. Ma is hasonló dolgok történnek velünk, az élet alapkérdései ugyanazok, mint hajdanán. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy mit jelent boldognak lenni, és hogyan lehet elérni ezt az ideális állapotot.

– A könyv egyik markáns és folyton felbukkanó motívuma az egyensúlyi helyzet és ezáltal a boldogság elérésének technikája. Nyilvános „kutatást” végzett arról, hogy mit jelent boldognak lenni – illeszkedik a kapott eredmény az ősi tudáshoz?

– Nem tudományos igénnyel kutattam, hanem a könyv írásának egyik intenzív időszakában megkértem a Facebook-oldalam követőit, küldjenek fotót arról, mit jelent nekik a boldogság. Két képet kértem: egy természetfotót és egy személyes boldogságfotót. A természetfotók mindegyikén jelen volt a ragyogó, tükröződő, derengő világosság. A személyes képeken a nyugalom is feltűnt a fény mellett. A mesék ugyanezt sugallják: a boldogság a sötétségből való kijutással és az egyensúlyi állapot megtalálásával érkezik meg, de megelőzi egyfajta megküzdés. Azt, hogy mikor, mitől leszünk egyensúlyban, magunknak kell megtalálni és érvényre juttatni az életünkben.

– Vannak olyan mesék – például életválságmeseként felbukkan a könyvében Holle anyó története –, amelyeket mindannyian ismerünk, de nem tudjuk, „mire jók”. Maguktól is működhetnek?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kertész Anna, Vasárnapihírek.hu, 2016. nov. 14.

Megjelent a 2016. november 12.-i lapszámban