Szaggatott lélegzetek (Dunszt.sk)

A lélegzetvétel maga az élet, minden lélegzik, akár így, akár úgy, egyenes vagy átvitt értelemben. Ha él, lélegzik. Ha lehet lélegezni, akkor lehet élni. Bán Zsófia legújabb kötetében minden elbeszélés a hétköznapi életről szól, amiben néha fáj a lélegzés, mint a Szinte jó című elbeszélés forgalmistájának a Nyugati pályaudvar üvegcsarnokának a tetején; néha kiszakad, ahogy „a negyvenhat éve bennük rekedt, beléjük kövült nyomorúság is” (Rohanunk a f***ba!); olykor pedig megnyugtató, „amitől végre ellazul a test” (Az elvackolódás módjai).

A Lehet lélegezni! című elbeszéléskötet tizenkilenc, tartalmát tekintve színes,  lírai hangvételű elbeszélést tartalmaz. A prózai művek között találunk filozofikus, esszéisztikus, ironikus novellákat és intertextuális szövegjátékokat egyaránt. Prózanyelve már-már megközelíti az élőbeszédet, ezért a sokszor oldalakon át kanyargó gondolatmenetek nem könnyítik meg a befogadást. Bán Zsófia kritikusként jól ismert megfigyelői attitűdje szépíróként is megmutatkozik a szövegekben: „elbeszéléskötetében felhangosított csendek, kihallgatott párbeszédek és belső monológok, éles vagy éppen elmosódott emlékek, szerelmi kirakójátékok követik egymást, akár a lélegzetvételek” – ismerteti a kötetet a fülszöveg. És valóban: teljesen különböző témákat dolgoz fel, minden elbeszélés más és más, nem kötődnek egymáshoz tematikailag. Néhol hiányzik a cselekvés maga, csupán állapot van, egy-egy „váratlanul kipottyant szó, ami felhasítja a délután puha szövetét”, ahogy azt az író megfogalmazta. A novellák tragédiáktól és csattanóktól mentesek, mégis olyan kérdéseket pedzegetnek, amitől egy pillanatra szaggatottá válik a lélegzet: bevándorlás, prostitúció, peremre szorult életek, autizmus, holokauszt.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Fazekas Andrea, Dunszt.sk, 2018. november 9.

2018-11-09 15:14:21
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ