Másként mesés (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Mesés gyerekkor)

Viszont kár volna tagadni, hogy rendesen bevésődtek Millet testi tulajdonságai, igényei és cselekedetei (vagy legalábbis ezek vadul gomolygó képei) minden kíváncsi természetű (és ki ne volna az?), következésképpen a címbe emelt jelzővel azonnal elcsábított, majd azután teljességgel kielégített olvasó fejébe. Egyébként, de nem mellesleg, jótékonyan ellensúlyozza ezt a kiszámítható hatáslogikát a Magvető által egyre sűrűbben alkalmazott Hidvégi Anna nem plakátszerűen dekoratív borítóterve, amely a megelőző magyar (és számos nem magyar) kiadásokkal szemben izgalmasan elvonatkoztat a téma vizuális megjelenítésének realista hagyományától, tudniillik lemond a szerző meztelen testét ábrázoló fényképek valamelyikének receptszerűen egyértelmű afrodiziákumáról – ami történetesen, játékosan absztrakt visszafogottságával, teljességgel megfelel a tartalomjegyzékben szereplő, analitikus igényességű (Roland Barthes remek Sade-értelmezését idéző) alcímalakzatok sugallatának: 1. A mennyiség; 2. A tér; 3. A redőzött tér; 4. Részletek.

Ha végigolvassuk Catherine Millet idén újra kiadott, Catherine M. szexuá­lis élete című önéletírását, majd azután mélyen elgondolkodva rápillantunk a címre, akkor könnyen feleslegesnek, valamiféle terminologikus túlfogalmazásnak érezhetjük a „szexuális” jelzőt. Hiszen a regényes beszámoló szerint Catherine M. élete másról sem szól, mint a szexualitásról, annak korlátlan (a szerző hazájában jelentős libertinus hagyományra visszatekintő) szabadsággyakorlatáról, a testi adottságok és tulajdonságok teljes körű, technikai­lag és számszakilag egyaránt lenyűgöző léptékű kihasználásáról. A Ca­the­rine M. szexuális élete cím semmivel sem jelent többet vagy mást, mint a Catherine M. élete kifejezés. Következésképpen az utóbbi lehetséges címalakzat tartalmilag teljességgel magába foglalja az előbbi valóságosat. És persze haszontalanul pajkossá minősíti annak jelzőjét. Kicsit olyan ez a könyvcím, mintha egy komoly monográfia borítóján azt olvasnánk: Platón, a gondolkodó filozófus. Vagy: Hitler, az antiszemita náci. Vagy: Szent István, a magyarok királya.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bazsányi Sándor, Es.hu, 2018. december 14.

2018-12-14 18:46:32
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ