A Mágneshegyen innen és túl (Litera)

Elgondolkodtatóan mutat rá az ezredforduló értelmiségi világnak a szemellenzősségére, vakfoltjaira és fatális tévedéseire, melyek bőven meghatározzák ma is a Magyarországon élők észjárását. – Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című regényéről Modor Bálint írt kritikát.

Mán-Várhegyi Réka első regényét, a Mágneshegyet találóan foglalja össze a Filmtekercs kritikusa, Huber Zoltán: „Szociológusok keresztezik egymás útjait”. Talán még találóbb a Jelenkor Online kritikusának, Kőszeghy Lászlónak az összefoglalója Súlyos szabálytalanság című kritikájában, ahol összeköti a regényben megjelenő három fontos nevet, a felső középosztálynak oly sokszor görbe tükröt állító Woody Allenét, a neoliberalizmus túlzott, közösségromboló individualizmusát bíráló szociológus Zygmunt Baumanét és a társadalmi egyenlőtlenségek emberi tapasztalataira nyitott Bourdieu-ét: „Azt is mondhatnám, Mán-Várhegyi áthelyezi – mutatis mutandis – a Woody Allen-filmekből ismert, iszogatós-beszélgetős összejöveteleket egy Zygmunt Bauman-i, ambivalens, posztmodern világ Budapestjére, és az interakciókat a társadalmi megkülönböztetés módjaira érzékeny, bourdieu-i tekintettel figyeli.”

Ebben a kései kritikában leginkább a regény formai talányával foglalkozom, amit Kőszeghy kritikája címében úgy fogalmazott meg, hogy súlyos szabálytalanság. A kilencvenes évek prózája felől olvasva, vagy a vele egy időben megjelent másik, a közelmúltunkról beszélő regény, Bartók Imre Jerikó épül című könyvének távlatából kevésbé tűnnek súlyosnak a Mágneshegy szabálytalanságai. Mégis több olvasója, kritikusa úgy találja, hogy a Mágneshegy megvezeti az olvasóját, mert míg az első feléből úgy tűnik, hogy realista kódon keresztül a budapesti értelmiség, különösen a szociológusok világát, párhuzamos történeteit mutatja be olvasójának, addig a regény második felében – legfőképpen Békásmegyer ábrázolása közben – mágikus realista kódra vált. Ezt a poétikai megoldást többen méltatták, mások a regény megoldatlanságának látták, de eddig nem találkoztam olyan kritikával, melyben értelmezni próbálták volna. Mielőtt erre rátérnék, nézzük, mivel is állunk szemben.

„És nem, nem a honvágy kínozza. Ahhoz túl jól emlékszik rá, hogy milyen rémesek tudnak lenni az otthoni hétköznapok, hogy az úgynevezett magyarok gonoszak és szerencsétlenek, hogy bizonyos értelemben predesztinálva vannak a szenvedésre, a keserűségre, a lelki és szellemi nyomorúságra” – gondolja magában a Mágneshegy Bőrönd Enikő nevű hőse 1999 nyarán, amint éppen próbálja magának megmagyarázni kívülről ésszerűtlennek tetsző döntését, hogy a világ szimbolikus centrumából, New Yorkból visszaköltözik a (fél)periférikus Budapestre. Enikő belső forrongásában az olyan kultúrák önutálata csendül meg, melyek a nyugati kultúrára követendő és utolérendő mintaként tekintenek. Az idézetben az egyes szám harmadik személyű elbeszélő függő beszédben idézi Enikő gondolatait, átvéve azok ritmusát, így egyszerre engedi közel az olvasót az ő tudatához, és teremt egyúttal ironikus távolságot is. Ez a regény egyik leggyakoribb retorikai eljárása.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Modor Bálint, Litera.hu, 2019. január 26.

2019-01-26 15:36:48
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ