„Koestler fikciója magas színvonalú szépirodalom” – Interjú Mesés Péterrel (Minden Nap Könyv)
Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a második világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa Kiadó dokumentumai között rábukkant egy Rubaschow című regényre, amely a Sötétség délben legvégső szerzői változata. Arthur Koestler mesterművét a német eredetiből Mesés Péter fordította, akivel a regényről, Koestlerről és a műfordítói munkáról beszélgettünk.

65 évvel a megjelenése után, 2015-ben került elő Arthur Koestler regényének eredeti német nyelvű kézirata a svájci Europa Kiadó irattárából. Lehet arról tudni valamit, hogy hogyan került hozzájuk a könyv? Visszautasították a szerzőt, vagy el sem olvasták a szöveget?

A kézirat egészen pontosan az Europa Verlagnak a zürichi Zentralbibliothekban őrzött anyagából került elő. De arról, hogy miként került oda, nem sok mindent tudhatunk. Elképzelhető, sőt, igen valószínű, bár ennek nincsen nyoma, hogy a háborús Franciaországból maga Koestler küldte el Emil Oprechtnek, az Europa Verlag vezetőjének, hiszen ismerték egymást. De azt, hogy mikor és miként került oda, a kiadóban olvasta-e valaki vagy sem, nem tudjuk.

 

Amikor Koestler életének első évtizedeiről olvasunk, egy kicsit olyan, mintha egy kalandfilm szinopszisát böngésznénk. Fordulatokban és hihetetlen eseményekben bővelkedő életút tárul elénk, főként a háború alatti kalandjai elképesztők. De ami egészen hihetetlen, hogy mindeközben írta meg az azóta klasszikusnak számító regényét is. Mit tudunk a mű keletkezésének körülményeiről? Hol, mikor kezdte írni?

Koestler a kommunista párt tagjaként 1932-ben a Szovjetunióba utazott, talán az is megfordult a fejében, hogy letelepedik ott. De amit itt látott, súlyos csalódást okozott neki, egyáltalán nem felelt meg annak a képnek, amit az országról magában kialakított. A Szovjetunió, bármennyire is hirdette a propaganda, nem teljesített jól. Azután 1936-ban Spanyolországba ment, haditudósítóként a fasiszták fogságába került, a börtönben minden nap arra várt, hogy mikor végzik ki. Nemzetközi nyomásra végül kiszabadult. 1938-ban találkozott budapesti gyermekéveiből ismert barátnőjével, Striker Évával (aki később Amerikában Eva Zeisel néven vált világhírű keramikusművésszé, formatervezővé). Ő viszont Sztálin börtönében ült másfél évet, és azon kevesek közé tartozik, akik élve kijutottak, de még az országot is elhagyhatták. A szovjet börtönökről ő mesélt Koestlernek. Valamikor ekkor fogalmazódhatott meg Koestlerben a regény gondolata, hiszen nem csak a pártból lépett ki, de az eszmétől is eltávolodott. Mindenesetre a regényt 1939-40-ben írta Párizsban, a német bevonulás fenyegetésének árnyékában, ráadásul igen szegényen, néha kifejezetten nyomorogva. A francia hatóságok is zaklatták, többször került internálótáborba, egyszer szovjet, másszor német kémként tartóztatták le. Szóval, a körülmények nem nevezhetők éppenséggel eszményinek.

Mennyire volt kész, megdolgozott a szöveg, ami 2015-ben előkerült? Kellett rajta még a kiadás előtt igazítani, vagy egy az egyben közölhető volt?

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Hományi Péter, Mindennapkonyv.hu, 2019. március 12. 

2019-03-12 16:38:47
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ