Izgatnak az illeszkedni nem tudó hősök (Revizor Online)
Interjú Schein Gáborral

"Először versben írtam meg Kiefer történetét, majd a Megölni, akit szeretünk című kötet címadó novellájában. De továbbra is foglalkoztatott a téma, mi történik egy hozzá hasonló alkattal Magyarország egy kitalált városában." Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Megleszünk itt című regényéről beszélgettünk Schein Gáborral. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Schein Gábor: Még 2009-ben találkoztam a svájci matematikatanár történetével, aki – amikor a házát el akarták árverezni – fegyveres ellenállásba kezdett. Egy hétig sikerült tartania magát a Jura-hegységben, mire végül elfogták. Lázadását figyelemfelhívásnak szánta, a személyes ellenállás szellemét szerette volna lángra lobbantani városában. Izgatott, mi vezethette az idős férfit arra, hogy fellázadjon a hatalom ellen, ami addig az életét uralta. Fellázadjon a saját élete ellen is. Izgatott az is, miként reagál erre a város és a szélesebb társadalom. Akkoriban bőségesen beszámoltak az esetről a svájci lapok, és közölték a matametikatanár börtönből írott levelét is. Először versben írtam meg a történetét, majd a Megölni, akit szeretünk című kötet címadó novellájában. De továbbra is foglalkoztatott a téma, mi történik egy hozzá hasonló alkattal Magyarország egy kitalált városában. Milyen örvények zajlanak egy ilyen döntés körül a jelen Magyarországán? Aztán írás közben kiderült, hogy itt az egész történet gyökeresen megváltozik, és onnan kezdve már ezek a különbségek foglalkoztattak. A történet megérkezett Magyarországra, miközben nem veszítette el szélesebb kontextusát.

Revizor: A vers, a novella és a mostani regény főszereplője, Kiefer ugyanaz, de a három írás mindig más szituációban mutatja őt.  Az írások közötti idő változtatja az élethelyzeteket vagy ez pusztán játék a szereplőkkel?

S.G: A tehetséges, matematikusnak induló fiatalember egy vidéki kisváros egyszerű matematikatanára, nővérével szimbiózisban éli életét, miközben saját élete folyamatosan elfojtódik. A novellában a nővér szexuálisan kiszolgáltatott Kiefernek, a regényben sokkal bonyolultabb a kapcsolatuk, az erőszak kevésbé közvetlen, de ugyanolyan fojtogató. Arra törekedtem, hogy ne az erőszak, a nyomorultság, a szegénység szélsőségeit mutassam be, amit kortárs magyar regények gyakran megtesznek, hanem annak hétköznapi formáját, amiben rengetegen élnek. Magyar környezetében egy értelmiségi a maga bumfordi, ironikus módján sem képzelheti, hogy felrázhatja a város közvéleményét, mert értelmiségiként semmilyen érzékelhető szerepe, funkciója nincs a város életében. Az aktív vidéki értelmiségnek az egyik utolsó példánya, kivetve él a 2010-es évek egy magyarországi kisvárosban, ahonnan szerepvállalása miatt is kilóg. Nagyon sok hosszabb-rövidebb politikai szövegfoszlány került be a kortárs magyar világból. Vendégszövegekből áll össze az a világ, amelyben élünk. Azt hiszem, ez az ember a maga rendkívül ügyefogyott módján képtelen illeszkedni ahhoz a társadalomhoz, amelyhez valójában nem is lehet. Olyan figurák veszik körül, akiknek ez látszólag könnyebben megy, de valójában egyfajta őrületet interiorizálnak.

R: Svéd című könyvedben a bezárt Lipótmező egy doktornőjén keresztül mutatod meg ezt a világot. A szabálytalan, az élni nem tudó, a lét és nemlét határán lévő figurák rendre visszatérnek írásaidban. Az emberi viszonyokat, a kapcsolatok törékenységét sokszor helyezed a középpontba.

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Marton Éva, Revizoronline.com, 2019. június 14.

2019-06-14 17:03:31
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ