Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma (Ekultura.hu)
Az író Bartis Attila már több, mint egy évtizede, A nyugalom elolvasása óta az egyik legszemélyesebb kedvencem, egy olyan szerző, aki egyszerűen nem tud olyat írni, ami ne tarthatna számot az érdeklődésemre. Ugyanakkor a fotográfus Bartis Attila is egy olyan személy, akit A csöndet úgy, és különösen A szigeteken után nem tudok nem kedvelni, és nem elismerni. És ha még azt is hozzáteszem, hogy számomra az évek óta Jáván élő művész emberileg is roppant szimpatikus, nem csoda, ha az alig százoldalas új kötete, Az eltűnt idők nyoma is azonnal elnyerte a tetszésemet, ugyanis itt egyszerre mindhárom Bartis, az író, a fényképész és a magánember is középpontba kerül. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Bak Róbert, Ekultura.hu, 2019. november 25.
2019-11-25 15:41:22
|
 |
|
|
Istenes versek embereknek
Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen...
|
|
|
400 négysoros
Szijj Ferenc verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsahelyzetekkel, álomszerű történetekkel és...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
