„Amikor egy vajas kenyérben a gyerekkorom ízét keresem, nemcsak az tényező, hogy milyen volt a kenyér és milyen a vaj, de az is, hogy 8 éves voltam és lelkesen szaladtam le a lépcsőn, amikor az egyik kezemben ott volt az a bizonyos kenyér. Vagy apám gulyáslevese: nagyon sokszor főztem már, és most ott tartok, hogy sok kísérletezéssel és egy teljesen másik útvonalon eljutok majdnem, de csak majdnem oda. Ez egy nagyon érdekes önismereti gyakorlat is.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Balázs Barbara, Dívány.hu, 2020. december 03.