Tanulom az irodalmat (Könyvterasz.hu)
„Lydia Davist többnyire a kortárs amerikai próza egyik legeredetibb hangú prózaírójának tartják, méltatják a radikalizmusát, a filozófia és irodalom határán bóklászó műveit. Magyarul először az 1995-ben megjelent regényét ismerhettük meg, A történet vége majd húsz évvel később kerülhetett a hazai olvasó asztalára (2017). Ekkorra viszont már annyi minden történt a prózában, ki- és elvirágzott a posztmodern, mindenfelé próbálták tágítani vagy szűkíteni a próza határait, ki- és felforgatni az elbeszélés szabályait, hogy az akkor még friss radikalizmus mára sokat veszített erejéből: megszokottá vált. Persze értékelni lehet a kvalitását, de mellbevágni már nem fog.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Papp Sándor Zsigmond, Könyvterasz.hu, 2021. április 5. 2021-04-05 15:53:26
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
