„Fontos tét volt számomra, hogy azokat a közhelyes érzéseket, amelyeket mi, emberek gyakran nagyon teátrálisan élünk meg, és azokat a közhelyes gondolatokat, amelyek a hétköznapokban ömlenek ránk a médiából, vajon meg lehet-e írni úgy, hogy azok ne legyenek kínosak. A humor ezeket hitelesíti, de az önsajnálat itt legalább annyira komoly dolog, mint egy világvége-forgatókönyv a Covid időszaka után. Én arra jöttem rá, hogy jogunk van a közhelyekhez. Meg a nevetéshez is, ezeket is vissza kell foglalni.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Papp Sándor Zsigmond, Könyvterasz.hu, 2021. június 22.