„Olvasható lineárisan a szöveg, úgy értve: a szerkesztés szerint. Mindig az apokrif szöveg az első egy fejezetben, azt követi a főként a kádárkori faluban zajló események (körös-)körüljárása, majd zárásként Zecharja pap és felesége és a szolgáló, illetve a születendő gyermek története. Ez a sorrendiség majd a regény végére változik meg, amikor az apokrif szövegből még egy rész, a fentiekhez képest csonkán, magában állva, immár fejezetszám nélkül bekeretezi, bezárja az egész korpuszt. Így olvasva is izgalmas az Esperes története, ahogy szépen lassan egyre többet megtudunk róla, a gyerekkoráról, a származásáról, az életéről, egy abortusz történetéről – ez utóbbi rejtettebb párhuzam Keresztelő János történetével, épp ezért jelentősebb.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Nagygéci Kovács József, Revizoronline.com, 2021. május 31.