„Mesterházi Mónika költészete roppant következetességű, de magára állandóan rákérdező rendszer. A kezdettől ott vannak a biztos és a bizonytalan vonatkoztatási pontok, mégis újra meg újra bejárja a cáfolat és a bizonyítás nehéz útjait, azt próbálja makacsul körbejárni, hogy értelmezhető-e a verbális vagy a matematikai logika eszközeivel a két legalapvetőbb lelki szükséglet: a szabadság és a szeretet. Megközelítése nem a magabiztosan kinyilatkoztató romantikus Petőfié („e kettő kell nekem”): ő nem meghatározza a fogalmakat, hanem megvizsgálja.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szabó T. Anna, Revizoronline.com, 2021. június 14.