„Az kétségtelen, hogy a semmiségekhez Pál Sándor Attila is ért. Néha talán jobban is, mint kellene. Ilyenkor az amúgy igen részletező, minuciózus, életszerű szöveg csak hömpölyög, csordogál a maga medrében, de nem nagyon tart sehová (Rokonok, A kormányos, A sapkás). Mindannyiunk számára ismerős helyzetek ezek: volt sittes kötekedik a HÉV-en, locsolásra érkező rokon gyerekek az apjukkal, egy kenuval közlekedő remete a Dunán.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Papp Sándor Zsigmond, Könyvterasz.hu, 2021. július 05.