 Add tovább – Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről (Litera)
(kiadvány: Vérehulló fecskefű)
A Vérehulló fecskefű sajátossága éppen az, hogy a helyét felelős értelmiségiként kereső beszélő pozíciója összeütközésbe kerül a várandósság és az anyaság tapasztalatával. – Fenyő Dániel kritikáját olvashatják Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről. Már a Kéz a levegőben verseinek kapcsán szinte elmondható volt mindaz, ami Kállay Esztermásodik, Vérehulló fecskefű című kötetének darabjait jellemzi. Ilyen az önmagát őszintének tételező, alanyi, élőbeszédhez közelítő megszólalás, a költői eszközök és az irónia mérsékelt használata, valamint az a fajta versépítkezés, amelyben a nemiséggel is összefüggésbe hozható személyes és társadalmi problémákat a hétköznapi szituációk aprólékos leírása felől, kritikai szemléletet érvényesítve közelíti meg. Kállay Eszter líranyelve tehát szinte változatlan, a beszélői hang mögötti szubjektumot azonban aligha lehetne azonosnak tekinteni a korábbi verseskötet megszólalójával. Az akkori versekben egy fiatal értelmiségi szólalt meg: trendi, társadalmilag érzékeny, elkötelezett és öntudatos, aki birtokában van minden eszköznek, hogy megismerje önmagát, mellette pedig tisztán látja saját cselekvőképességének határait. A Vérehulló fecskefű sajátossága éppen az, hogy a helyét felelős értelmiségiként kereső beszélő pozíciója összeütközésbe kerül a várandósság és az anyaság tapasztalatával. „Van bennem egy végtelenül fáradt és egy tenni akaró valaki, a kettő összeütközik egymással” – olvasható a Szirmai Pannival közösen jegyzett Belső zaj című versben. A Vérehulló fecskefű tétje elsődlegesen abban áll, hogy miként lehet ezt a „két valakit” kibékíteni egy anyai szubjektum megformálása által, amely képes közvetíteni az anyaság tapasztalatát annak bensőségességével és intimitásával, ugyanakkor érzékelteti e személyesség társadalmi kódoltságát is.
[…] Forrás: Fenyő Dániel, Litera.hu, 2024. 05. 18. 2024-05-18 11:12:01
|
 |
|
