Nick Flynn
Mocsokváros utcáin
Egy hajléktalanszállóban dolgozol, ahol az
egyik `vendég` a saját apád. Az az ember, akinek sosem
voltál több mint egy levélcím, ahová apránként
feladhatta élete fikcióját. Levelek egy újabb
családból, munkából, börtönből, padról, menhelyről,
gőzölgő csatornafedélről. Egy apa-regény mozaikjai,
melynek te vagy a folytatása. Ő az író, egész
életében, minden levelében ezt állítja; de te írod
meg, a saját regényedben, őt, a kapcsolatot. Mert
megélni nem lehet.
Egy lehetetlen, mocskos világ, ahol az élet a
szeszfolyó partjáról ered. Hajléktalanná züllő apa és
kiszolgáltatott anya, akit a kokain vigasztal, majd
végképp elcsitít egy pisztolygolyó. A te utad
szeszeken, füveken és porokon keresztül vezet; `soha
ne bízz olyanban, aki nem iszik`. Azután, a poklon
túljutva ugyan akad valamicske fény - de nem sok,
nincsen benne semmi eposzi. Regény ez, fájdalmas,
amerikai regény.
