Nobel-díj 10 év után
A Magvető Kiadó a Sorstalanság harmincadik, ünnepi kiadásával emlékezik a jeles eseményre és köszönti Kertész Imrét.

Tíz évvel ezelőtt, 2002. október 10-én jelentette be Stockholmban a Svéd Akadémia, hogy az irodalmi Nobel-díjat Kertész Imre magyar írónak ítéli oda. A rövid indoklás így hangzott: ”Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Már egy évvel korábban is felmerült a neve az esélyesek között, ahogyan ő fogalmazott: azzal „fenyegették”, hogy Nobel-díjat kaphat, végül, miután elkerülte ez a „szerencse-katasztrófa”, a következőt írta naplójába:

„Auschwitzról írok; márpedig nem azért vittek Auschwitzba, hogy Nobel-díjat kapjak, hanem azért, hogy megöljenek; mindaz, ami velem ezen túl történt, anekdota. Az, hogy nem kaptam Nobel-díjat, ugyanolyan képtelenség, mint ha Nobel-díjat kaptam volna.”

Nos, a képtelenség egy évvel később megtörtént. Tavaly megjelent Mentés másként című naplójegyzeteiben a következő rövid kommentárt olvashatjuk:

„2002. október 12. Valahogyan interpretálni a Nobel-díjat. Azt hiszem, a Svéd Akadémia döntése nagy bátorságról tanúskodik. Azért kaptad, mert… az indoklás lényegtelen. Egy művelt, kifogástalan képességű, magányos, hazátlan es védtelen író kapta, aki semmiféle „hivatalos” támogatásban nem részesült, nincs lobbyja, nem tud angolul, es igen sötéten látja a világot. De látja. Az Akadémia törékeny értékek mellett szavazott, és megdöbbentő az egyöntetű szeretet, amellyel döntését fogadták. – Én magam még nem fogtam fel semmit sem. Két napja interjúkat adok csak; úgy viselkedem, mintha mindig ezt tettem volna. De valahogy távol-, s kívül állok az egészen, igazi „valaki más”- élmény.”

A Magvető Kiadó a Nobel-díj odaítélésének tizedik évfordulóján a Sorstalanság harmincadik kiadásával köszönti Kertész Imrét.

Azóta eltelt tíz év. Decemberben Kertész Imre Stockholmban elmondta fontos beszédét és átvette a Nobel-díjat. Azóta megjelent a Felszámolás, a K. dosszié, az összegyűjtött esszék (Európa nyomasztó öröksége), a Haldimann-levelek és az ezredforduló utáni naplófeljegyzések (Mentés másként). Elkészült a Sorstalanság filmváltozata. A regény pedig nemzedékek olvasmánya.

Szegő János

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ