A nézőtérrel szemben: Szálinger Balázs
ÉSZAK VERSIDOMAINAK SZÉPSÉGÉRŐL A nézőtérrel szemben: Szálinger Balázs Időpont: 2008. december 17. 18.00 Helyszín: Sirály, Galéria (Bp, VI., Király utca 50.) Beszélgetőtárs: Györe Gabriella

„Ezer tavon beállott /Ezer jégtükör és tarolt fehérség.
Rókák és szomorú szemű hiúzok / Élnek itt nyomorultul – ím: a Semmi.
Mintha isteni fegyverek közismert / Gyakorlótere lenne: itt varázsolt
Gyerekként Zeusz, itt dobált Thor isten / Műanyag kalapácsot, itt tanult meg
A Természet erőt mutatni – végül / Belehíztak a rombolás övébe,
S Délre mentek, ahol nemes borokkal / Koccintottak az elhagyott vidékre.”


(Szálinger Balázs: Kalevala)

Szálinger Balázs a budapesti irodalmi életbe 2002-ben az Első Pesti Vérkabaréval (Palatinus, 2002) érkezett, bár ekkor már két kötet, egy verseskönyv (Kievezni a vajból, Erdélyi Híradó – Előretolt helyőrség, Kolozsvár, 1999) és egy vígeposz (Zalai passió, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2000) gazdagították a költői életművet.

2005-ben már az Ulpius-Ház adta ki A sík című eposzát, 2008-ban, az idén a Magvetőnél jelent meg a három kisepikai művet, három verses (kis)regényt egybefogó A százegyedik év. Vonzódása a kisepikai formákhoz a finn eredetmítoszokig vezette – a táncos és színházi körökben bezsebelt rengeteg elismerés után méltán irigyelt, Horváth Csabával, a fizikai táncszínházat művelő ForteDanse koreográfus-rendezőjével közös Kalevala-előadás versszövege fűződik a nevéhez.

„A Kalevala története lenyűgöző, de maga a korpusz kicsit unalmas. […] Lehet, hogy az unalmat az idézi elő, hogy a magyar fülhöz tökéletesen passzoló a sorok ritmusa, így már 10 oldal után fájt a fejem tőle. nemhogy 500 oldal után... egy kb. 30 soros részt emeltem át az eredetiből, de azon is változtattam rendesen, hogy a mai fülnek is könnyen fogyasztható legyen.”

Milyennek látszik Kolozsvárról Pest, s hány estet ér meg Budapestről nézve? Kievezett-e már a vajból? Mennyire vehető komolyan a pesti vérkabaré? Min dolgoznak Horváth Csabával legközelebb? Meglett költőfejedelemként vagy verses színházi szövegek ünnepelt írójaként képzeli-e el a jövőt? Mennyiben hatott költői nyelvére a színház? Hogyan lehet egy letűntnek hitt irodalmi formát ma is lélegzővé alakítani, s mik azok a témák, melyek, hiába e forma rejtőnek hihető fátyla, még felháborodásra ingerelhetik a hazai közigazgatási szerveket? Mire számít az idén Vilmos-díjjal, Szép Ernő-jutalommal és Junior Prima díjjal is kitüntetett szerző? A Sirály Galériáján Györe Gabriella kérdezi.

Az est ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Nézőtérrel szemben-sorozatot a József Attila Kör és a Szépírók Társasága támogatja.

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ