A nézőtérrel szemben: Szálinger Balázs
ÉSZAK VERSIDOMAINAK SZÉPSÉGÉRŐL A nézőtérrel szemben: Szálinger Balázs Időpont: 2008. december 17. 18.00 Helyszín: Sirály, Galéria (Bp, VI., Király utca 50.) Beszélgetőtárs: Györe Gabriella

„Ezer tavon beállott /Ezer jégtükör és tarolt fehérség.
Rókák és szomorú szemű hiúzok / Élnek itt nyomorultul – ím: a Semmi.
Mintha isteni fegyverek közismert / Gyakorlótere lenne: itt varázsolt
Gyerekként Zeusz, itt dobált Thor isten / Műanyag kalapácsot, itt tanult meg
A Természet erőt mutatni – végül / Belehíztak a rombolás övébe,
S Délre mentek, ahol nemes borokkal / Koccintottak az elhagyott vidékre.”


(Szálinger Balázs: Kalevala)

Szálinger Balázs a budapesti irodalmi életbe 2002-ben az Első Pesti Vérkabaréval (Palatinus, 2002) érkezett, bár ekkor már két kötet, egy verseskönyv (Kievezni a vajból, Erdélyi Híradó – Előretolt helyőrség, Kolozsvár, 1999) és egy vígeposz (Zalai passió, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2000) gazdagították a költői életművet.

2005-ben már az Ulpius-Ház adta ki A sík című eposzát, 2008-ban, az idén a Magvetőnél jelent meg a három kisepikai művet, három verses (kis)regényt egybefogó A százegyedik év. Vonzódása a kisepikai formákhoz a finn eredetmítoszokig vezette – a táncos és színházi körökben bezsebelt rengeteg elismerés után méltán irigyelt, Horváth Csabával, a fizikai táncszínházat művelő ForteDanse koreográfus-rendezőjével közös Kalevala-előadás versszövege fűződik a nevéhez.

„A Kalevala története lenyűgöző, de maga a korpusz kicsit unalmas. […] Lehet, hogy az unalmat az idézi elő, hogy a magyar fülhöz tökéletesen passzoló a sorok ritmusa, így már 10 oldal után fájt a fejem tőle. nemhogy 500 oldal után... egy kb. 30 soros részt emeltem át az eredetiből, de azon is változtattam rendesen, hogy a mai fülnek is könnyen fogyasztható legyen.”

Milyennek látszik Kolozsvárról Pest, s hány estet ér meg Budapestről nézve? Kievezett-e már a vajból? Mennyire vehető komolyan a pesti vérkabaré? Min dolgoznak Horváth Csabával legközelebb? Meglett költőfejedelemként vagy verses színházi szövegek ünnepelt írójaként képzeli-e el a jövőt? Mennyiben hatott költői nyelvére a színház? Hogyan lehet egy letűntnek hitt irodalmi formát ma is lélegzővé alakítani, s mik azok a témák, melyek, hiába e forma rejtőnek hihető fátyla, még felháborodásra ingerelhetik a hazai közigazgatási szerveket? Mire számít az idén Vilmos-díjjal, Szép Ernő-jutalommal és Junior Prima díjjal is kitüntetett szerző? A Sirály Galériáján Györe Gabriella kérdezi.

Az est ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Nézőtérrel szemben-sorozatot a József Attila Kör és a Szépírók Társasága támogatja.

,,Szokás mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív...
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Ez a kötet a magyar olvasó számára eddig regényíróként ismert Michel Houellebecq esszéinek, publicisztikai írásainak és interjúinak a gyűjteménye. A szerző legfontosabb témáin kívül,...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ