
„Méla akkord: hínak lábat mosni” - kötetbemutató
A Magvető és a PIM közös kiadásában megjelent Csáth Géza gyerek- és ifjúkori naplójának kötetbemutatója január 13-án lesz a PIM-ben.

A Magvető és a PIM közös kiadásában megjelent Csáth Géza gyerek- és ifjúkori naplójának kötetbemutatója január 13-án 17 órakor lesz a PIM-ben. A kötet kapcsán, melyből kisiskolás korától az orvosegyetemre való beiratkozásáig kísérhető nyomon Csáth Géza – akkor még ifj. Brenner József – életének alakulása, Rózsa Péter beszélget a kötetet sajtó alá rendező Molnár Eszter Edinával és Szajbély Mihállyal.
A novellista Csáth Gézának, A varázsló kertje szerzőjének az a különös képessége, hogy hangokban, színekben és hangulatokban érzékeli a hétköznapi világot, már ebben az időben felismerhető. A naplóban nyomon követhető sajátos világlátásának kialakulása, felbukkannak a novelláiból ismerős motívumok, de legalább ilyen érdekes az a kép, amely századforduló szabadkai polgárságának életéről, hétköznapjairól és ünnepnapjairól, esetenként meghökkentő értékrendjéről tárul az olvasó elé.
„A nap fényesen, fehéren süt. A szél fúj; az árnyék zöldes, hűvös. Ez az árnyékszín és a fehér nap meg a ragyogó ég meg a szél különösen hatnak az emberre. Soha nem érzett sejtelmek kélnek az emberi lélek belsején. Ilonkával álmodtam.”
Csáth Géza 1903. április 13-i naplóbejegyzése kezdődik így. Kishúga, az ötéves Ilonka három hete halott, és a halállal folytatott hosszú küzdelem felnőtté érleli a 16 éves kamaszt. Olyan felnőtté, aki a megtapasztalt elmúlás tükrében fájdalmasan érzéki, titkos jelentésekkel telített képekben látja a hétköznapi világot, aki időlegesnek lát mindent, ami harmónia és idill. Az ügyesen festegető, muzsikáló és írogató gyermek a napló lapjain a szemünk láttára válik hármas-művésszé, aki alakjait, Kosztolányit idézve, árnyból és húsból gyúrja: „Vagy a fejök, vagy a szívök, vagy a lábuk köd: ködemberek.”
Naplóját 10 éves korában, 1897. április 7-én, egy szerdai napon kezdi vezetni. Fő témája sokáig az időjárás és az iskolai történések, meg hogy mi volt ebédre-vacsorára, mit csinált az a szemtelen Trüsze dajka, mikor következik kedvenc étele, az olajos káposzta. Ám ahogyan múlik az idő, tekintete úgy jár be egyre nagyobb köröket. Gimnazista naplóiból már mikrotörténeti részletességgel rajzolódnak ki a Brenner és Kosztolányi család hétköznapjai, az a polgári miliő, amelyben fontos szerepet játszanak a társas összejövetelek, a születés- és névnapok, a házi és a nyilvános muzsikálás, az irodalom és a színház. De láthatóvá válnak a politikai és társadalmi preferenciák is, az a sokszor meghökkentő és nagyon ellentmondásos értékrend, amely átszövi a szabadkai polgárság mindennapjait. Az iskolai koncerteken pedig, ahol hegedűjátékával arat sikert, már ott vannak a tanítóképzős lányok, és egyre gyakrabban tűnik fel a napló lapjain Irén, anyika húga, az asztal alatti „fuszlizások” és az első szerelem… A kötetbemutató időpontja: 2014. január 13. 17 óra Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1056 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.) A rendezvény Facebook-eseménye »
|
 |
|
Fordította: Mesterházi Mónika
Barátság a halál árnyékában
Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz...
|
|
Jövőkeresés a művészet útján
A felbolydult, napról napra változó világhelyzet Sándor Iván regényének színtere. Alakjainak sorsa, története felidézi a sötét múltat és a bizonytalan jövőt is. Ezt játszatja el a Raktár...
|
|
Fordította: Barabás András
Pulitzer-díjas világsiker
Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja...
|
|
Egy vidéki űrlény Budapesten
Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és...
|
|