![](images/csik_hirek.jpg)
Nyolc kötetünk az Aegon-díj tízes listáján
Nyolc magvetős szerző - Dragomán György, Esterházy Péter, Havasréti József, Kiss Tibor Noé, Szijj Ferenc, Szilasi László, Tóth Krisztina és Závada Pál - szerepel az Aegon Művészeti Díj shortlistjén.
![](https://magveto.hu/media/kiadok/magveto/aegon-muveszeti-dij-logo.jpg)
Hetvenhét kortárs szépirodalmi művet jelöltek az idei jubileumi díjra a kiadók. Ebből a shortlist, vagyis a szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A szakmai zsűri tagjai nem tudnak egymásról, titkos munkatársai annak az előkelő társaságnak – irodalmárok, oktatók, kritikusok és irodalomtörténészek - amelyik eldöntheti: ki kapja 2015-ben Magyarország legrangosabb, immár tizedik éve megszakítások nélkül létező, független, magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot. A tízes lista alapján az Aegon Művészeti Díj hétfős zsűrije konszenzusos szavazással dönti el, ki nyeri majd 2015-ben a díjat.
A 10 éves Aegon Művészeti Díjra esélyes 10 könyv, az íróik szerint abc-sorrendben:
Dragomán György: Máglya, Magvető Kiadó
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat, Magvető Kiadó
Havasréti József: Űrérzékeny lelkek, Magvető Kiadó
Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene, Magvető Kiadó
Péterfy Gergely: Kitömött barbár, Pesti Kalligram
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány, Magvető Kiadó
Szilasi László: A harmadik híd, Magvető Kiadó
Térey János: Átkelés Budapesten, Libri Könyvkiadó Kft.
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó, Magvető Kiadó
Závada Pál: Természetes fény, Magvető Kiadó A jelölt könyvek az Aegon Művészeti Díj honlapján »
|
![](images/spacer.gif) |
|
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
|
|
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
|
|
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
|
|
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
|
|