Jónás Tamás kapta az Aegon-díjat
2009. április 7-én hirdették ki az Aegon Művészeti Díj nyertesét – Jónás Tamás kapta Önkéntes vak című kötetéért.

2009. április 7-én hirdették ki negyedik alkalommal az Aegon Művészeti Díj nyertesét – a díjátadás április 8-án lesz, a megelőző sajtótájékoztatón Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgatója, Lévai Balázs a zsűri tagja, Dervenka Edit, valamint a programsorozat és a díj szellemi szülőanyja, Eszéki Erzsébet vettek részt.

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért. A biztosítótársaság vezérigazgatója elmondta, soha nem volt nagyobb szükség a kultúra folyamatos támogatására, mint éppen most, s a Társaság hosszú távra tervezett e díj megalapításával, a kultúra folyamatos közvetítésével.

A díjat, melyet 2006-ban Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben című kötetéért, tavaly pedig Térey János Asztalizene című művéért, az idén Jónás Tamás nyerte el Önkéntes vak című kötetével.

A díj két összekapcsolódó alkotói elismerés: az irodalmi díjhoz kötődik az AEGON Művészeti Társdíj, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt. A nettó hárommillió forintos AEGON Művészeti Díjat az alapító társaság vezetői minden évben tavasszal adják át, a nettó kétmillió forinttal járó AEGON Művészeti Társdíjat pedig fél évvel később, ősszel – Jónás Tamás már választott Társdíjast egy másik művészeti ágból, azonban szeptemberig titokban marad, hogy Jeney Zoltán zeneszerző, Vojnich Erzsébet festőművész és Kovalik Balázs operarendező után ki nyerheti el az elismerést.

A 2009-es AEGON Művészeti Díjról Lévai Balázs, Margócsy István, Széchenyi Ágnes és Vojnich Erzsébet döntöttek – Lévai Balázs elmondta, hogy sokszor találkoztak és beszélgettek a tíz esélyesről, de legkiemelkedőbb munkának végül megrendítő esztétikai élményként Jónás Tamás kötetét választották, közös megegyezéssel.

A „legmegrendítőbb esztétikai élményt nyújtó” kötetről Széchenyi Ágnes így ír: „Jónás Tamás kihívóan, szemérmetlenül őszinte és provokatív költő. Költészetével az olvasóra terheli a létét érintő egzisztenciális problémáit, védtelenségét, betegségét, anyagi gondjait, nők melletti magányát és származását. Kötetzáró versében (a hátsó borítón!) egyértelműen pontos felsorolását adja a nyomasztó és állandó küzdelembe hajszoló gondjainak. Az idegen olvasó is felelősséget érez a személyesen ismeretlen költő iránt, amikor az kijelenti, hogy ebben a küzdelemben vesztésre áll. De az egyedüllétnek a versekben látott fokán is van kedve és ereje perlekedni, József Attilá-s gesztussal, szembeszegülni az élet megszokott szerepeivel. Dacosan utasítja el, hogy nemesített fa legyen szépelgők haszonkertjében, hogy versek szolgája legyen, nem akar szégyenlős senkinek jól letagadható senkije lenni. Csakhogy ezek a versek ereszkedő dallamúak, ez a versvilág a rontott életről hoz nyers, erős képeket.
Jónás Tamás költészete emberi és nyelvi küzdelem, hogy kifejezze az általa végletesen tragikusan megélt emberi utat, hogy itt tartsa magát köztünk.”

A költő 1994 óta publikál, az Önkéntes vak a Magvetőnél a harmadik verseskötete. Elbeszéléseket és kisregényeket is ír. Eddigi kötetei: Ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ (versek, bár kiadó, 1994); Nem magunknak (versek, bár kiadó, 1996); Cigányidők (kisregények, bár kiadó, 1997); Bentlakás (versek, noran, 1999); Bánom, hogy a szolgád voltam (elbeszélések, Romano Kher kiadó, 2002); Ő (versek, Magvető könyvkiadó, 2003); Apáimnak, fiaimnak (elbeszélések, Magvető, 2005); Kiszámítható józanság (versek, Magvető, 2006); Önkéntes vak (versek, Magvető, 2008).

Forrás: litera.hu

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ