Kikockázott emberöltő
Ennyire magával ragadó, szinte letehetetlen olvasmány néha évekig nem terem honi berkekben - írja a Vasárnapi Hírek Tóth Krisztina Pixeléről.

Minden mondata a helyén van, gondos arányérzék és mesterségbeli tudás jellemzi a nagyobb egységek szerkesztését is. Szükség is volt minderre, hiszen anyag és forma egyaránt a kis komponensek komplexumba való beépítéséről, beleilléséről, beilleszthetőségéről kíván szólni. Kaotikus világunkban a maga eszközeivel az írás teremthet rendet, az emberi sorsok tucatjainak – a külső-belső nézőpontok szükségszerű redukciójának termékeny felhasználásával – (újra)mesélésével mozaikszerűen tud (re)konstruálni életeket, helyzeteket, történetekké összeálló történéseket. Tóth Krisztina remekül viszi mindezt véghez a 30 – testrészek (tarkótól az anyajegyen át a fenékig) neveivel illetett – fejezetrészben, mígnem összeáll valamiféle majdnem egész – test, a világ veleje. Nem véletlen, hogy a kötet alcíme, mely „műfajmegjelölés”-ként is szolgál: szövegtest.

A 20. századi Európát behálózó, ám Budapest (és ember-) központú történet(ek)ben egy képzőművészeti mise en abyme szolgál afféle értelmezésbeli, ontológiai iránytűként. Egy visszatérő szereplő, Jean-Philippe Művéről – egy férfitest torzójáról – olvashatjuk a következő leírást: „Egy-két méter közelségből az ember csak pixeleket, kiszáradt teafiltereket lát, távolabbról azonban mindez egyetlen testté mosódik össze.” Amire később rárímel egy kolozsvári temetői jelenet elbeszélői kommentárja: „Az emberi test felbukkan és alámerül az időben, aztán ismét felszínre tér az emlékezetben, föl-le, föl-le, mint a tű, és közben szorosan összeölti a múlt és jelen szétfeslő rétegeit. És minden egymáshoz varródik, miközben láthatatlan a cérna.”

Az „emberöltő” Tóth Krisztina (meta)fiktív novellafüzérként is olvasható modern klasszikusával sokat kockáztat az ember – de önmaga megértése a tét.

Forrás: Vasárnapi Hírek

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ