Tóth Krisztináé a Szabó Magda-Szobotka Tibor emlékdíj
Tóth Krisztina költő, író, műfordító vehette át csütörtökön a debreceni Református Kollégiumban a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért Alapítvány 2011-es emlékdíját.

Az alapítvány Szabó Magda halála után alakult az írónő szellemi hagyatékának ápolására. Tevékenységének egyik szelete a kultúra felemelkedéséért dolgozó fiatal művészek támogatása, az erre létrehozott emlékdíjat pedig évente – idén második alkalommal – ítélik oda, Szabó Magda születésnapjához közel.

Radnóti Zsuzsa dramaturg a díjátadást megelőzően Tóth Krisztina munkásságát méltatva úgy fogalmazott: habár szépsége és nőiessége miatt is kaphatná a kitüntetést, azt mégis költői, prózaírói, műfordítói és novellaírói munkásságával érdemelte ki. Egy korábbi kritikát idézve azt mondta: „Tóth Krisztina anyanyelvi szinten beszéli a magyar kultúrát, részben ez teszi őt a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotójává.” íVéleménye szerint prózai és lírai szövegei között szinte nincs is különbség, ami sűrű képalkotó képességének köszönhető. Értékeket és érzéseket közvetít – hangsúlyozta Radnóti Zsuzsa.

Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a díjátadáskor kiemelte: nem kizárólag a kiváló irodalmárokra való emlékezésről és a múltidézésről szól a kitüntetés, hanem a jelen és a jövő ápolásáról is. Szavai szerint a díj az elismerés mellett kapcsolatot teremt Tóth Krisztina, valamint Szabó Magda és Szobotka Tibor között.

Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten, az ELTE bölcsészkarán szerzett tanári diplomát. Első verseskötete Őszi kabátlobogtatás címmel jelent meg 1989-ben, ezt követte A beszélgetés fonala (1994), a Porhó (2001) és a Síró ponyva (2004). Novellás kötetei közül kiemelkedik a 2007-es Vonalkód és a 2011-ben megjelent Pixel. Tóth Krisztina munkásságát korábban mások mellett Zoltán Attila-díjjal, József Attila-díjjal, Márai-díjjal, Salvatore Quasimodo-díjjal és a Bárka-díjjal is elismerték.

(MTI)

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ