Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Spiró György, ha prózát írt, túlnyomórészt történelmi nagyregénybe burkolta a témáját: így volt ez a rövidlátó, ókori Uri életét bemutató Fogság-gal, a nagyszájú lengyel színészt középpontba állító Az Ikszek-kel vagy a franciaországi lengyel emigrációban tenyésző szektáról szóló Messiások-kal (A jövevény). A 2008-as Feleségverseny-nyel viszont mintha új korszak kezdődött volna Spirónál: a korról volt mondanivalója, amiben él. A következő könyv, a Tavaszi Tárlat '56-'57-ben játszódik, de a probléma, amelyet felvet - kisemberrel packázik a szeszélyes politikai önkény -, ezer szállal kötődik a jelenhez (a könyvről itt írtunk). A Kémjelentés novellái ezt a sort folytatják. Míg azonban a Feleségverseny társadalmi szatírája túl dühös és kevéssé humoros volt ahhoz, hogy bevegye a gyomor, a Kémjelentés jól kevert mixtúrája személyességnek, humornak, keserűségnek, lényeglátásnak és okos dramaturgiának.

A 31 novella többsége a közeli múltban játszódik, csupán néhány kanyarodik vissza messzebbre, az ötvenes évek magyar-"cseszkó" határához, fekete autókhoz, régi családi történetekhez. Hosszúságuk változó, valamelyik két oldalban olyan erős, hogy összerándul az ember gyomra, a másik 25-ben. Alig akad olyan elbeszélés, amit úgy pörgetünk végig, hogy ez ki is maradhatott volna. A legtöbbnél nem is csak aha-, hanem hú-élmény éri az olvasót.

A két igazgatók című novella elolvasását közpénzekről döntő vezetőknek ajánljuk elsősorban. Egy korrupt színházigazgató szétlopja az intézményt, ennyiről szól csak a történet, de az időbeli ugrások plusz csavart adnak az elbeszéléshez, miközben a leírt csalási technikák kifinomultságán sírni támad kedve az embernek. A Szabadságharc című írás egy pályázat hivatali megbundázását meséli el, illetve azt, hogyan küzd ellene az elbeszélő a maga - előbb paranoiásnak gondolt, később beigazolódott - eszközeivel. Az idő egyik novellában sincs meghatározva, de nem is hiányzik. Épp ez a hátborzongató bennük. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a hetvenes vagy a kilencvenes évekbe vagy akár 2011-be képzeljük a történetet. Ez az, ami üt. Spiró elénk tartja azt a bizonyos tükröt, amelyre irodalomról beszélvén gyakran szoktak hivatkozni.

A Temetői járat című novella nemcsak a Spirót ért politikai színezetű támadások ismeretében erőteljes szöveg. Spiró György írót az 59-es villamoson megszólítja egy gyűlölködő ismeretlen, és előbb titokzatos bűnöket ró fel neki, majd zsidózni kezdi. "Jobb körökben Magyarországon egyetlen sorodat sem olvassák, Gyuri. Egyetlen büdös sorodat se. Nem olvasnak téged a magyarok, Gyuri" - alázza az utas Spirót. Két napja Esterházy Pétert fogadták az egriek "nem kérünk a kultúrmocsokból" feliratú transzparenssel a Könyvhét megnyitóján.

A két boldog magyar rövid, de sűrű szöveg. Két hajdani barát, akik a régi fényképeken még széles vigyorral és focilabdával pózoltak, az évek során politikai különbségek miatt meggyűlölték egymást. A novella két oldal csak, de a magyar közelmúltra fájdalmasan jellemző történetet beszél el, súlyos félmondatokkal (pl. "addigra eltanultam tőle a hallgatást"). A címadó Kémjelentés-ben nem az az izgalmas mozzanat, amikor az írót, akiről egy rosszindulatú ellensége elhíreszteli, hogy kém, kiutasítják a konferenciáról, hanem mikor a főhős évekkel később találkozik rágalmazójával. Mint ahogy a Hetvenkilenc augusztusa című novellában is egy előzmény nélküli, kurta mondat üt nagyot: "Ecsetelte is a jelentésében Tar Sándor, akit személyesen sose láttam, mennyire fel vagyok háborodva, és pert fontolgatok."

A kötet vége felé néhány novella erejéig előtérbe kerül a Feleségverseny-ből ismert apokaliptikus pesszimizmus (reméljük, soha nem fog megtörténni az Amit a tanár mondott, az Ország, a Reggel, a Baba vagy a Melyik szomszéd? által leírt szituáció), majd hála a szerkesztő dramaturgiai érzékének, személyesebb hangú szövegek zárják a sort (Nemsokára, Két fénykép). Spiró Györgynek már az 1987-ben megjelent Álmodtam neked című önéletrajzi ihletésű novelláskötete is remek volt. A Kémjelentés nyit témájában, és bizonyítja, Spiró György novellában nagyon jó. Sokan vannak, akiket az irodalom nem különösképpen érdekel, és a Könyvhéten is inkább történelmi könyveket vásárolnak. A Kémjelentés-t nekik is ajánljuk. Jól sikerült könyv, amely fontos témáról beszél: a magyarok furcsa lélektanáról.

Kiadvány:
Spiró György
Kémjelentés
Magvető Kiadó, 2011

Forrás:
origo.hu
Dömötör Ági
2011. 06. 04.