A díjátadó és a mítoszok
(kiadvány: A felesleges part)

A József Attila Kör elnöki pozíciója helyett megkaptad a József Attila-díjat. Megfelelő kiengesztelés ez?

Ne haragudj, de ennek a két dolognak mi köze van egymáshoz? A József Attila-díjat nem valami helyett kaptam, kiengesztelésre pedig nincsen szükségem, pláne, hogy remek kezekben látom a JAK-ot.

Minek tulajdonítod a díjat? Annak, hogy a szakmai szervezetek javaslatát valóban megfogadták a döntésnél, vagy inkább egy, a poétikádra vonatkozó kormányzati elismerésként kezeled?

Mivel a szakmai szervezetek közös listáján voltam jelölt, úgy gondolom, hogy egyértelműen szakmai döntésről van szó. A kormányzat egyrészt nem foglalkozik a „poétikámmal” szerencsére, másrészt meg tudható, hogy mit gondolok a kormány kultúrpolitikájáról, katasztrófa. De most nem is erről kell beszélni, hanem arról a botrányos eljárásról, ahogyan a szakmai szervezetek konszenzusos listáját az államtitkár önhatalmúlag megváltoztatta. Ez már tavaly is előfordult, akkor volt is tiltakozás Szőcs Géza cinikus és etikátlan eljárása ellen, mégis, idén még radikálisabban nyúlt bele a díjazottak listájába, hat nevet cserélt le, tulajdonképpen minden második díjazottat. Ez egyben a szakmai zsűri és a szakmai szervezetek arculcsapása, semmibevétele, olyasmi, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő. Az én díjazásomat ez közvetlenül nem érintette, éppen ezért, mivel a szakmai szervezetek jelöltek, elfogadom a díjat és örülök is neki, de a díjátadóra nem mentem el.

Legutóbbi köteted A felesleges part címet viseli. Ebben feleleveníted Marszüasz mítoszát. Mi miatt tartottad fontosnak újra körbejárni a témát? Ha nem lennének divatosak ma a testelméletek, akkor is ilyen hangsúlyos lesz Marszüasz?

Számomra Marszüasz története nem csak a testi szenvedés miatt érdekes, hanem azért is, mert a művészet alapkérdését veti fel, a hübriszt, az istenekkel való szembeszállás sikerét és kudarcát. Emellett kétféle művészetszemlélet, az apollói és a dionüszoszi egymásnak feszülése is ott munkál a mélyén, mondjuk egy olyan összetett értelmezésről meg már nem is szólva, mint amilyen a Kerényié, aki az állati attribútumoktól való megszabadulásként olvassa Marszüasz megnyúzatását.

Boldog Zoltán interjúja itt olvasható.

Forrás: Irodalmi Jelen

2012-03-16 15:39:04
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton? Szvoren...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ