A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit (Szobotka Tibor fordításában A babó) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a walesi, a gót, az óskandináv nyelvek, az óangol különféle változatai, és a finn, különösen elbűvölték. Már oxfordi egyetemi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását (1915-re már igen előrehaladt a tünde nyelvek kidolgozásában).
Tolkien egy korábbi tanítványa kérésére jelentette meg A hobbit című könyvét, amelyet eredetileg gyermekei szórakoztatására írt. 1954–1955-ben jelent meg leghíresebb műve, A Gyűrűk Ura három kötete, amelyet csaknem tíz évig írt, és amely a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Tolkien fő művének A szilmarilok címmel összefoglalt írásainak gyűjteményét tartotta. A mű könyv alakban csak a szerző halála után jelent meg, fia, Christopher közreműködésével.
A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. A mű, ahogy a hasonló mítoszregények általában, sok irodalmi és mitológiai vonatkozást vagy átvételt tartalmaz, elsősorban az óskandináv és óangol mítosz- és legendairodalomból, de kortárs irodalmi művek (főleg tündérmesék) is hatottak az íróra, s megjelenik benne a keresztény (katolikus) vallás szemléletmódja is.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A hobbit – fordította: Gy. Horváth László, N. Kiss Zsuzsa (2018); A szilmarilok – fordította: Gálvölgyi Judit (2018); Gondolin bukása – fordította: Gálvölgyi Judit (2019); A szilmarilok (illusztrált) – fordította: Gálvölgyi Judit, Bonácz Ágnes, Ferencz Győző (2019); Húrin gyermekei – fordította: Gálvölgyi Judit, N. Kiss Zsuzsa, Göncz Árpád, Tandori Dezső (2019)

Fotó ©  Alamy Stock Photo