Mese, vagy utópia, fantasztikus regény, képregény, tanmese - mindez egyben a Dobozváros. Izgalmas világmentés furcsa szereplőkkel.

A Zalán nevű kisfiú valóságos, unalmas, hétköznapi élete gyökeresen kifordul egy fura öregember felbukkanásával...
Az öregember neve Székláb, nem mondható gyakori mesebeli névnek és semmi emelkedettséget nem sugall. Ezt csak a főgonosz neve tudja felülmúlni, aki az Egy névre hallgat /dehogy hallgat!/. Jónás, aki kecske, de nem is sorolom tovább a szereplőket, mert kiragadva úgyse sokat mondanak.
Zalán, Székláb és segítőik a pusztulástól akarják megmenteni a világot furcsa kalandokba keveredve, meghökkentő helyszíneken és helyzetekben. A világ az összeomlás határán áll, olyan sok a szemét, a szürkeség, a lélektelenség.../lakótelep, fogyasztói társadalom, unalom, hitetlenség/, hogy Dobozváros legyőzése nem halasztható tovább!
Zalán és Székláb viszonya nagyapa-unokai magaslatokra emelkedik - néha komoly tanítói célzatú beszélgetéseik egyike:
"Hát, ha a gyerekkor egyenlő a hazugsággal akkor nem akarok többé gyerek lenni."
"Pedig felnőttnek lenni nem jó. Legyél gyerek, amíg csak teheted!"

A szerző képregényíró, nem véletlen, hogy Zalán, a főszereplő meg képregény imádó. A könyv illusztrációi segítenek elképzelni ezt a különös világot, sőt egy ponton igazi képregénybe vált át a történet.
A történetből nem lehet többet elmondani, mert el kell olvasni ezt a kalandos mesét. A Dobozváros 10 éven felüli gyerekeknek való, vagyis a szülők is bátran elmerülhetnek a világában.

Réger Margit

Forrás: Holdpont (2012.06. 06.)