A közéleti költészet reneszánsza
(kiadvány: Édes hazám - Kortárs közéleti versek)
Csak az utóbbi időben támadt fel a közéleti költészet, vagy valójában a rendszerváltás utáni húsz évben sem szorult vissza? Esetleg korábban nem politikaiként számon tartott szövegeket értelmezünk ma, új kontextusban közéletiként? Hogyan kapcsolódik mindez a magyar lírai hagyományhoz? Ezekről faggatta Turi Tímea Bárány Tibort, az Édes hazám című versantológia szerkesztőjét és két volt kultuszminisztert, Rockenbauer Zoltánt és Bozóky Andrást 2012. június 7-é 17 órától a Rózsavölgyi Szalonban, az Ünnepi Könyvhét keretében.
Az elmúlt fél évben élénk vita bontakozott ki a közéleti költészetről – kezdi Turi Tímea. Ezek szerint elmondhatjuk, hogy manapság reneszánsza van ennek a kategóriának? Bárány Tibor, aki a kötet verseit válogatta, egyértelműen igennel válaszol. És amikor olyan országban élünk, ahol a gondolkodás automatizmusai miatt képtelenek megérteni egymást az emberek, egy szöveg szerepe fontos lehet, mert értelmezésre, gondolkodásra késztet. Bozóky András a rendszerváltás szerepét hangsúlyozza: akkor úgy tűnt, nem kell többé burkolt politikai üzeneteket csempészni a kultúrába, de mint láthatjuk, ez nem tartott túl sokáig. Rockenbauer Zoltán is hasonlóan vélekedik: mostanában több közéleti vers születik, mint a rendszerváltás utáni években. A két ex-kultuszminiszter, miután hangsúlyozzák, hogy nem értenek az irodalomhoz, alaposan kivesézik az antológiát: Rockenbauer Zoltán észrevétele, hogy a sok szójáték és humor ellenére a költemények meglehetősen pesszimisták: "Hé, haver, elmondom neked lazán / hogy milyen szar lett a hazám", idézi. Bozóky András szerint viszont nincs közvetlen kapcsolat a valós történések és a versek között, és erősebb az a vonulat, hogy a kortárs szövegek a magyar közéleti líra hagyományát aknázzák ki, sok az utalás, például Ady, József Attila hatása. Megemlíti, hogy a bomló Kádár-korszakban, a hetvenes, nyolcvanas években inkább a szociográfia és a film volt erős, nem az irodalom vállalta azt a szerepet, mint ma. Persze Petri Györgyről sem szabad elfeledkezni. Rockenbauer Zoltán felsorolja azt a három verset, ami abban a korszakban kisebbfajta botrányt robbantott ki: Spiró György Jönnek című verse, Petri Apokrifje és Eörsi István Látogatás előtt című szövege. Turi Tímea végül azt kérdezi a meghívottakról, mennyire tud rájuk hatni ez a sok szöveg, mint tartaom és forma egysége (tematikán kívül). A vendégek dicsérik az antológiát, határozottan jó volt olvasni, mondják. Bozóky Térey-verset olvas fel, a Magyar közöny címűt, és Kovács András Ferencet, Tóth Krisztinát, Kemény István Búcsúlevelét emeli ki még. Rockenbauer Zoltán Térey Két násznép elvegyül című költeményét választja – utóbbi nem is feltétlenül politikai vers, de az egyik sora miatt átkerülhet abba a kontextusba. Bárány Tibor választása Határ Győző Plasztikzacskó című versére esik, Turi Tímea pedig Kántor Péter Szeretnél tovább menni című szövegét olvassa a közönségnek. A háttérben pedig a kötet néhány versének részletét vetítik, fotókkal – sivár belső udvarok, görnyedt, magányos öregasszonyok, nyomasztó éjszakai városképek. Nagy Márta Forrás: Prae.hu 2012-06-11 11:58:13
|
|