Spiró György: Nagyon féltem a hazámat
(kiadvány: Magtár)

„Nem győzöm hangoztatni, hogy a szomszédaink együtt erősebbek, mint mi vagyunk. Ki kell velük egyezni, békében kell élnünk velük, akkor van csak esélyünk a normális létezésre” – mondja az új esszékötettel jelentkező író, aki szerint ebben a térségben „bármikor bármi elképzelhető”.

A Narancs holnapi számában a Kossuth-díjas író többek között arról is beszél, hogyan jelenhettek meg erősen rendszerkritikus regényei a Kádár-korszakban, miért kiáltották ki cionista történelemhamisítónak Lengyelországban, illetve, hogy szerinte miért korszakhatár a jelenlegi időszak a magyar történelemben.

Az ország mostani leépülésével kapcsolatban így fogalmazott: „Katasztrofálisnak látom, ami az oktatásban történik. Normális köz- és felsőoktatás nélkül ennek a népnek nincs jövője. Tarthatatlan, hogy az új nemzedékeknek korlátozott lesz a felsőoktatáshoz való hozzáférése, és akinek van némi képessége és lehetősége, az elmegy külföldre. Amúgy is távozik az egész térségből az aktív, konvertálható tudással rendelkező fiatalság, mire való ezt belülről is támogatni? Nem értem, hogy egy nemzeti frazeológiával élő parlamenti többség hogyan támogathatja az amúgy is létező nyugati agyelszívást és a magyar közoktatás leépítését.”

Forrás: Magyar Narancs (2012.06.06.)

2012-06-07 12:17:09
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ