Elkényeztet bennünket a Magvető, de ránk fért már ez a meseszép könyv.

Úgy kellenek mindenki lelkének, gyereknek és felnőttnek is, Máté Angi történetei, mint egy falat kenyér. Rofusz Kinga pedig illusztrátorként sokáig definiálhatatlanul kilógott a magyar mezőnyből – nehéz hozzászokni ugyanis ahhoz, hogy a gyerekkönyv-illusztrálás lehet ennyire művészi, kellhet hozzá ennyi mesterségbeli tudás. Rofusz Kinga képei a magyar gyerekkönyv-kiadásnál sokkal rétegzettebb gyermekirodalmi közegben is felismerhető, érvényesíthető illusztrációs munkák. Mi, felnőttek szerelembe esünk velük, aztán egyből félni is kezdünk: mit tud kezdeni ezzel vajon egy gyerek? Gyereknek való ez? Ilyen – mellesleg teljesen hiábavaló – gondolatokon töprengünk egy darabig, de az aggódóknak lehet szólni: biztosra fognak menni Máté Angi és Rofusz Kinga első közös könyvével.

Mert ez a könyv maga a tökély. Kezdhetném onnan, hogy a formája is pont jó, nagy könyv, de mégsem hatalmas, föl is simul a könyvespolcra meg ki is lóg onnan egy kicsit. Fekvő téglalap, majdnem négyzet, a négyzet túlságosan megnyugtató forma lenne, és azért annyira ne nyugodjunk meg, történni fog velünk egy-két csoda a könyv olvasásakor.

Tovább a teljes cikkhez!

Wittmann Ildikó

Forrás: Gyermekirodalom.hu (2012.07.14.)