A Kölykök nagyon sok mindent ölel fel és oszt meg az olvasóval a maga végtelenül szubjektív, rétegzett, el-el kalandozó módján. Először is két nem hétköznapi ember nem hétköznapi életútját a kezdetektől egészen a világhírnévig. Innen nézve a történet egy igazi beat tündérmese, ahol két csóró fiatal egy nap észreveszi, hogy a lap, amire mindent feltettek, bejött: a költőlányból ünnepelt rocksztár lett, a kiugrott kadétfiúból pedig elismert fotóművész (és botrányhős). Másrészt egy nagyon szép és mély emberi kapcsolat részleteit. Pattit és Robertet – függetlenül attól, hogy éppen szeretők vagy barátok voltak – különleges lelki kötelék fűzte egymáshoz. A memoár ebbe a legendássá vált viszonyba enged betekintést. Egyben emléket is állít annak. Harmadrészt ez a könyv egy különleges világ tükre. Hiteles korrajz, ahol hatvanas-hetvenes évekbeli New Yorkban barangolhatunk az író személyes emlékeinek vezetésével. Közben olyan hírességekkel futhatunk össze, mint például Jimmy Hendrix, aki egy lépcsőn ülve mesél álmairól és terveiről a megszeppent Pattinek, vagy Janis Joplin, aki szerelmi csalódásait osztja meg vele. Végül pedig ez a regény egy sajátos katalógus is. Egy olyan, ahol az olvasó szinte minden oldalon kap egy (vagy több) szerzőt vagy címet egy emlékbe csomagolva. Dalok, verseskötetek, regények – Patti “kincsesládájának” mélyéről. Ezzel kapcsolatban az egyetlen zavaró körülmény, hogy nem lehet egy kattintással elindítani a számokat vagy beleolvasni a kötetbe, amiről éppen szó van.

Tovább a teljes cikkhez!

Mlinárik Mariann

Forrás: Filmtekercs (2012.12.08.)