Rubin Szilárd elfeledett útjai

Ki volt Rubin Szilárd? Miért vált érdekessé a személye a mai irodalmi életben? Mi az oka annak, hogy későn fedezték fel írói tehetségét? Műveinek hol a helye a magyar irodalomban? Keresztesi József majdnem mindenre választ ad.

Ha nem is barátilag, de távoli ismerősként szól Keresztesi József Rubin Szilárd íróról a Magvető Kiadó által gondozott Pályarajzban. “Ha azt mondom, hogy ismertem őt, máris pontosítanom kell magam. Leveleztünk, és folytattunk jó pár hosszú te­lefonbeszélgetést azt követően, hogy 2003-ban elnyer­tem egy ösztöndíjat Rubin Szilárd életművének kutatásá­ra.” Ez a kapcsolat Keresztesi számára megalapozta az író Rubinhoz való viszonyát, ami a róla írt kötetében végig érezhető.

Keresztesi József egy szokatlan sorsú író pályáját igyekezett megrajzolni, ahogy írja: “szokatlan sorsú, mind az életútját, mind könyveinek a fogadtatástörténetét tekintve. Mert Rubin Szilárdról egészen élete alkonyáig nem sok szó esett.” Be kell látni, hogy Rubint mind a magyar irodalmi életben résztvevők, mind az olvasók későn fedezték fel. Olyannyira későn, hogy talán a legismertebb regényének, a Csirkejátéknak a 2009-es német kiadása és az azt követő komoly siker hívta fel a figyelmet rá és írói munkáira. Kevés idő maradt, hiszen a nehéz sorsú alkotó röviddel a nemzetközi méltatást követően hosszan elnyúló betegség után életének 83. évében elhunyt tapolcai otthonában.

Tovább a teljes cikkhez!

Kibelbeck Mara

Forrás: Cultura.hu (2012.12.14.)

2012-12-14 13:51:26
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ