Retiküllel bemutatott irodalom
(kiadvány: A mi Urunk népe (Elbeszélések))
Zenével átitatott irodalom? A Retikül – Kisszínházi estek irodalmi turkálójában szerelemről, boldogságról, hitről és halálról lesz szó Ljudmila Ulickaja és A mi Urunk népe című kötete kapcsán.
A 2009-2010-es évadban nagy sikerrel játszott “Retikül – Női irodalmi turkáló” című, kisszínházi előadás sorozatban Takáts Andrea színésznő magyar és külföldi írónők regényeinek dramatizált változatát adta elő olyan nagyszerű zenészek kíséretével, mint Darvas Ferenc, Kardos Dániel, Vázsonyi János, Yengibarian David. A “zenés mesés élő-mozi varázslat” új epizódokkal folytatódik a Budapest Jazz Clubban. Ezúttal többek között Amos Oz, Ljudmila Ulickaja és Paul Auster műveiből válogatnak. Zongorán közreműködik: Darvas Ferenc Ljudmila Ulickaja A sorozat januári előadásán az Európa-szerte népszerű orosz írónő Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe című novelláskötet történeteiből mesélünk, élőzenével fűszerezve a Budapest Jazz Clubban. Ljudmila Ulickaja rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Mindezek mögött pedig nagy-nagy bölcsesség áll: kerülni minden szélsőséget, elfogadni egymást, felülvizsgálni az előítéleteinket az emberben mélyen megbúvó belső hang és az igazságérzet nevében. A mi Urunk népe című elbeszéléskötetében valóban hétköznapi csodákról olvashatunk. Ulickaja A mi Urunk népében nem tesz mást csak mesél… Mindenről és mindenkiről van egy jó története… Különösen érzékeny a csodákra, a kivételes eseményekre, ám ezeket is úgy tárja elénk, mintha a világ legtermészetesebb dolgairól beszélne. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. “Hármasban ülnek, és beszélgetnek: Krisztus, Buddha és Georgij Mihajlovics Ginzburg. De tulajdonképpen miről is beszélgessenek? Ülnek és mosolyognak. Odamegy hozzájuk a nagyszerű Andrej atya, nem fogadják. Azt mondják: pravoszlávokat nem veszünk be, és katolikusokat sem veszünk be, muzulmánokat sem veszünk be, zsidókat meg pláne. Csak pártonkívülieket.” (Ljudmila Ulickaja: A mi urunk népe) Előbb csak az asztalfióknak, aztán a nyilvánosság számára. Ulickaja a kilencvenes évek elején megküzdött az irodalmi nyilvánosságért, az oroszországi folyóiratok rendre visszautasították elbeszéléseit (előbb jelent meg könyve Franciaországban, mint odahaza), mígnem a Szonyecska című kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mű (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzőjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat. Retikül – női irodalmi turkáló Tovább a teljes cikkhez! Forrás: Cultura.hu (2013.01.14.) 2013-01-14 16:37:01
|
|