Egyszerre lehet zseninek kikiáltani és pornográfiával, illetve előítélettel vádolni. Zseni, hiszen úgy ír, hogy napokig, hetekig az emberben maradnak sorai, gondolatai, továbbszőve, átgondolva vagy megsemmisítve azokat. Michel Houellebecq megosztja olvasóit, épp szándéka szerint.

“A híre alapján Houellebecq magányos alak, erős mizantróp beütéssel, még a kutyájával sem áll szóba.”

Az egyik legismertebb francia kortárs íróként emlegetik Michel Houellebecq-et. Jogosan. Nemcsak érdekes megközelítésben látja és írja le a világot, hanem provokatívan is. A mérhetetlen közöny, amelyet megjelenít dühíti és felkavarja az olvasót, a társadalomkritikája mindenkit eltalál, a naturalizmusa leterít, és szinte taszít, az élvezetek és a szexualitás hajszolása pedig az általános boldogtalanságra irányítja figyelmünket.

A térkép és a táj

A művészet, a pénz és az elérhetetlen szeretet meséje Michel Houellebecq A térkép és a táj című könyve. A XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének könyveit a Magvető Kiadó gondozza Magyarországon, és a nálunk két évvel ezelőtt megjelent A térkép és a táj kiérdemelte a Goncourt-díjat Franciaországban. Nem rossz előzmény. Mindannak ellenére is, hogy plágiummal vádolták a szerzőt, aki a Wikipédiából vett át részeket a regényébe. De Houellebecq bebizonyította, hogy a határ elmosódik, és a szerzői szabadság átlépi a korlátokat. Márpedig Houellebecq pedig jól bánik ezekkel a korlátokkal, épp ott és annyi adalékkal szolgál, amennyi előreviszi a regényt.

A korábbi műveinél kevésbé reménytelen és letisztultabb fogalmazású, talán ezért is nagyobb az elfogadása A térkép és a táj regényének, ami egy nem mindennapi művész történetét meséli el: Jed Martin, katalógusszerűen bemutatott tárgyak és régi Michelin-térképek fényképezésével foglalkozó sikeres, világhíressé váló képzőművész életéről szól. Aki számára a térkép érdekesebb, mint a táj. A szövevényes útvonalak, a fordulatok és akadályok izgalmasabbak, mint a látvány. Martin életében fel-felmerülő szerelmi próbálkozások inkább csak vágyak, mint testet öltött kalandok, nem könnyíti meg életét az ugyancsak “különösen”, ám merőben másképp látó építész apjával való nehézkes kapcsolata sem, hiszen ez is állandó harcot és tapasztalást jelent számára. Mint ahogyan saját szakmai élete, küzdelmei a művészettel és a művészeti iparral is egyfajta térkép az életében, amelyet be kell járnia, miközben a saját maga által kijelölt útról nem kíván letérni. Jed élete akkor vesz különös fordulatot, amikor találkozik az Írországban visszavonultan élő Michel Houellebecq-kel (igen, az író Houellebecq-kel), akinek brutális meggyilkolása miatt egy rendőrségi nyomozásban is részt kell vennie.

Tovább a Cultura.hu oldalára!

Lázár Zsanett

Forrás: Cultura.hu ( 2013.02.18.)