Krasznahorkai László Megy a világ című regényét nem csak a rajongóknak ajánljuk. Ő elindul, megy és mégis marad. Megjelent a Magvetőnél - könyvkritika.

„Egy cinikus önleszámolás kellős közepén vagyunk; egy olyan nem túl kiváló korszak nem túl kiváló gyermekeiként, amelyik korszakként majd csak akkor tekinti igazán beteljesedettnek önmagát, ha minden benne vergődő lény, az emberi történelem egyik legmélyebb árnyékában elheveredvén, szomorú és átmenetileg világos célját: a felejtést, végérvényesen eléri.” - írja Krasznahorkai László Felejteni akar című (el)beszélésében, amely a Megy a világ című regényében, beszédfolyamában (?) szerepel. Ez a mondat sok mindent elárul alkotójáról és Krasznahorkai jellegzetes – felemelően melankolikus – világképéről, amely sokakat vonz, de talán még több olvasót eltaszít. Ha valaki viszont megérti, megérzi a művész tökéletesen megkomponált mondatfutamait, akkor örökre rabul ejti a varázs. - See more at: http://www.magyarhirlap.hu/az-elvagyodas-melankoliaja#sthash.OGYkFykH.dpuf

A szakma által is elismert, többek között Kossuth- és Prima Primissima-díjas író műveit nem könnyű, mégis élvezetes olvasni. Ha a befogadó veszi a fáradtságot, valamint nem ijed meg a gyakran oldalakon át terjengő, bravúrosan felépített, mindent felemésztő, az elbeszélésbe túlzás nélkül beszippantó mondatoktól, akkor nagyon sokat nyerhet. Míves, egyszerre letaglózó és felemelő szépirodalmat. Ez ezúttal sincs másként, még akkor sem, ha a mű első részében már korábban megjelent, részben átdolgozott írásokat találunk. -

Keres, bolyong, de idegen marad

A Megy a világnak egy hőse van: Ő, aki beszél, majd elbeszél, végül elbúcsúzik. Ő, aki hiába keresi a helyét, mindig idegen marad a világ(ok)ban, legyen tökrészeg tolmács, Indiában bolyongó turista vagy a "Gagarin-titkot” megfejtő "elmeháborodott". Az író „leheletfinom, hajlékony1” mondatai ezúttal is rabul ejtik az olvasót, Krasznahorkaival együtt a lét értelmét és értelmetlenségét, rendszerét és rendszertelenségét kutatjuk. Ő-vel együtt haladunk monológokon, történeteken, elbeszéléseken, idősíkokon, személyiségeken át. Menekülünk, el, innen el – bárhol is legyen az az innen. S bármennyire nincs hova.

Olvassa tovább itt !

Mező Gábor/MHO

Forrás: Magyar Hírlap Online (2013. június 13.)