Családi kiadás - Esterházy Péter és Marcell a Margón (Könyves Blog)
Gerjedünk. A Prezi főhadiszállásán összegyűltek egy emberként szisszennek fel (ha lenne csillár a meseszép kazettás mennyezeten, mondanám, még azon is lógtak, annyian zsúfolódtunk össze itt csütörtök este), Esterházy Péter kezében azonban rendre megadja magát a mikrofon. Ez már a műsor része, egész délelőtt ezt gyakoroltuk, ironizál EP, majd helyreáll a rend, mindenkinek lesz hangja. Szól? Szól, szól. Kezdünk.

A Závadák, Péterfyk, Grecsók után a Margó Rokonok című estjén ezúttal Esterházy Péter író és Párizsban élő képzőművész fia, Marcell libbenti fel kicsit a függönyt, és enged némi betekintést a családi mindennapokba. Lesz szó itt a történelmi név súlyáról, a fotók évtizedeken átívelő összekapcsolódásáról, egy emlékezetes marseille-i igazoltatásról, és még egy óriási szarvasbika is előkerül. Először azonban egy kis családi névtannal indítunk, az estet levezénylő Winkler Nóra ugyanis arra kíváncsi, hogyan szólítja egymást apa és fia. Papa, Marcell. Ez eddig még rendben is van. Van még egy, de azt nem akarom elmondani, böki ki Esterházy. Helyette elárulja, hogy fia megszólításakor dívik még a Cselló is, a Marcsellóból, igaz, így inkább a nagybátyját szólítják, pedig ő Marci. Ha édes fiamnak szólítja, „akkor nyilván baj van”. Esterházy Marcell végül elárulja a titkos becenevet. Csumpi. „Én találtam ki magamnak 3 évesen. De ezt most mindenki felejtse el.”

Amikor Winkler Nóra arról faggatja, mennyire okozott neki gondot, hogy Esterházy Péter fiaként nőtt fel, Marcell nevetve válaszolja, hogy iszonyúan nyomasztotta. Azt azonban ő is elismeri, hogy abban, hogy Franciaországba költözött, nyilván benne volt, hogy megpróbált „leszakadni erről az egészről”. Az országváltás azonban ebben a folyamatban – teszi még hozzá – nem megoldás, hanem segítség volt. Esterházy szerint a gyerekei sokáig nem voltak meghatódva attól, hogy az apjuk például a tévében szerepel, az ismertséggel járó bonyodalmak inkább egyetemista korukban jelentkeztek, ő azonban rájuk hagyta, oldják meg.

Tovább!


Kiss Orsi

Forrás: Könyves Blog ( 2013.06.07.)
2013-06-07 14:44:18
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ