Egy kötetkompozíció lehetőségei
A Hajnali csillag peremén Kovács András Ferenc kilencedik gyermekverskötete, de az első, ami Magyarországon jelenik meg. Az elmúlt harminc év verseiből összeállított kötet kompozíciója a hetes számon alapul: hét ciklus százhetvenhét versét olvashatjuk a kötetben. Külön érdekes lehet, hogy hogyan és milyen rendezőelvek szerint sikerül több évtized verseit utólagosan egymáshoz kapcsolni. A ciklusok az évszakok váltakozásai szerint alakulnak, a négy évszak versbe szedett hangulatai között pedig egy-egy összekötő ciklus képez átmenetet. Minden ciklusnak egyéni az aurája, és saját kulcsmotívumok jellemzik. A témák kifogyhatatlanok, KAF ?mindenevő költészetébe? az egzotikus állatoktól az elmúlás alakzataiig minden belefér. A KAF-ra, vagyis ?felnőtt? verseire jellemző költői jegyek ebben a (nem csak gyermekek számára íródott) kötetben is megtalálhatóak: a versek szellemesek, sokszor ironikusak és gúnyosak, fontos a hangzás fokozott ritmikussága és a játékos rímek (vö. az ars poeticaként is olvasható Papír-tapír című verssel: ?hogy is tudna verset írni, / aki rímelni se bír??). Az ajánlót teljes terjedelmében az alábbi link alatt olvashatja el: http://prae.hu/prae/articles.php?aid=1097
2008-05-07 11:21:55
|
|
|
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|