A Szíved helyén épül már a Halálcsillagba mindent belezsúfoltak: van itt western, napló, fájdalmas, szenvedélyes és unalmas szerelem, útkeresés, testi-lelki haldoklás, Spinoza, Columbo-fazonú nyomozó, zombik, budapesti éjszakák, gasztronómiai és krimi ínyencségek. A katyvasz közepén pedig egy lumpenértelmiségi, aki a boldogságot keresi.

Cserna-Szabó András a novellák és a gasztroírások után kiadta első regényét. Főhőse, Emlék Bundás Budapest felkapott részén él, elismert kritikus, éppen a nagy regényen dolgozik. A kiadói előleg az Éden presszó félhomályában apad el, ahol Anettka, a boldogtalan pincérnő szolgálja ki a muslicákat, és miután őt leamortizálja a szerelem, a pacsuli szagú Béla jön a helyére. Ha Emlék Bundás éppen nem itt próbálja elfelejteni, milyen elbaszott is az élete, sárga gumikacsájával, Kázmérral beszélget a krimi történetéről a méregdrága olasz csempével borított fürdőszobában.

A néha instant Coelhóként gondolkozó Bundásból olyan mély igazságok törnek fel, mint
például: „minél jobban keressük, minél kétségbeesettebben, annál mélyebbre gurul a bokor aljába a szerelem pöttyös lasztija”. Vagy: „a szerelem a legkeményebb idegméreg”. Hiába kínálja fel a boldogságdémon aranytálcán a tökéletes szerelmet, ha azért nem kell kicsit meghalni; hiába oké minden Miss Metaphysica szívseggével, ha a nő dögunalmas. A boldogságot valami olyasmi nyújtja, amelynek hatására a szív helyén épülni kezd a Halálcsillag. Mert akkor érzed igazán, hogy szerelmes vagy, ha mar, éget, kínoz - szólal meg a bennünk élő Coelho. Elcsépelt? Giccses? Az. Itt mégis jó. Tovább!

vargabetti

Forrás: Kötve-fűzve (2013. május 06.)