Csak átjárás van - Szegedi beszélgetés Esterházy Péterrel

Egyetemi előadás nem tudja olyan hatékonyan megtölteni a szegedi bölcsészkar auditórium maximumát, ahogy Esterházy Péter új könyvének bemutatója tette május 7-én. A Semmi művészet kapcsán Sárközy Bence beszélgetett a Szegedre az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék meghívására látogató íróval, aki mindezek előtt a Szegedi Egyetem kérdéseire is válaszolt.
 
? Rengeteg interjút ad: nem unja néha?

? De. De segíthet a tudat, hogy mindjárt véget ér e kín, és visszamegyek megint a szobámba. Ám komolyra fordítva a szót ? zárójel nevet zárójel bezárva ?, ez hozzátartozik a munkámhoz. És az még a jobbik eset, ha hívják az embert. Szóval nem akarok ez ügyben nagyképűsködni, hogy unom ? de facto éppenséggel unom ?, de fegyelmezetten csinálom.

? Több helyen írta, nyilatkozta, hogy leginkább papírközelben önmaga. Nemrég New Yorkban igen nagy közönség előtt beszélt és olvasott fel, remélhetőleg itt is várható lesz egy kisebb tömeg; hogyan érzi magát ilyenkor?

? Bár nem volna munkaköri kötelességem ezekben a helyzetekben jól működni, de azért azt látom, hogy tudok viselkedni ilyenkor. New Yorkban tudtam, hogy mi az a három angol mondat, amit mondani kell. Ennek volt egy kis rizikója, mert elvileg nem tudtam, hogy hol vagyok, hogy mit jelent New Yorkban, Amerikában lenni. Amúgy pedig tudok felolvasni, mint a Magilla Gorilla: ?ír, olvas, beszél, kész főnyeremény?.

? A New York-i fesztiválon magyarul olvasott fel, miközben a háta mögött angolul vetítették a fordítást. Az efféle találkozók így azt a kérdést is felvetik, hogy hogyan lehet nemzetközi a nyelvhez kötött irodalom?

? Tulajdonképpen persze nem lehet, mert minden az eredeti nyelven az igazi, de mégiscsak sok könyvet ismerünk fordításból, és tudhatjuk, hogy miről van bennük valóban szó. Én nem tudok egy szót se franciául ? a je t?aime-en kívül, amely szót régen használtam, mármint franciául ?, mégis tudom, kicsoda Rabelais vagy Proust. És amire a Harmonia Caelestis rövid részletekor felkapták a fejüket a New York-iak, annak köze volt a valóságos Harmonia Caelestishez. Persze lehet radikálisan azt mondani, hogy minden fordítás semmi, de ez nem egészen igaz.

A teljes interjút az alábbi link alatt olvashatja el:

http://www.u-szeged.hu/object.2b347ba1-6264-4f81-a431-5df5692ad497.ivy
 
 

2008-05-19 13:53:40
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ