Nappá lett lámpafény (KönyvesBlog)

A kortárs szépirodalom iránt érdeklődő olvasóknak nem lehetett panaszuk az idei Könyvhétre; több száz cím jelent meg a könyves mustrára időzítve. A forgalmazói és kiadói sikerlisták nem okoztak igazán nagy meglepetést: a legkeresettebb kötetek népszerű szerzőink friss művei voltak (a magyar irodalom egyik nagyágyúja, Esterházy Péter kardozóstörténettel, az internet Petőfi Sándoraként óriási népszerűségre szert tett Erdős Virág verseskötettel, a nyomasztó témákról is bájos, nőcis nyelvezettel író Tóth Krisztina angyalföldi családregénnyel jelentkezett), amelyek mellé, „kvázi kortársként” csatlakozott Márai Sándor hagyatékból előkerült, most először publikált kötete. A hazai könyvkiadást dicséri, hogy szép kínálatot találhattunk fiatal szerzők műveiből is, amelyek (egyelőre) kevesebb kritikai figyelmet, népszerűsítést, reklámot kaptak. Most Potozky László Nappá lett lámpafény címen megjelent novelláskötetének bemutatásával próbálunk javítani az egyensúlyon.

A Csíkszeredában 1988-ban született Potozky Lászlónak ez a második kötete (és egyben premierje a Magvetőnél). Az első 2011-ben jelent meg, Áradás címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál. Munkásságát eddig két alkotói ösztöndíj, két debütdíj és két emlékdíj kísérte, írásai pedig számos határon túli és inneni irodalmi folyóiratban jelennek meg. Idén nyerte el a Narraton Novellapályázat díját, Három című írásával – jelen sorok írója ekkor figyelt fel a szerzőre.

Recenziónk tárgyát címe és borítója alapján inkább lírai műfajúnak tippelné a gyanútlan olvasó, azonban a fülszöveg eligazít bennünket: „Potozky László a magyar próza egyik legnagyobb tehetsége”. A kötetet Pintér József tervezte, ami meg is látszik (harmonikus tipográfia, csodálatos minőségű papír). A szerkesztést Darvasi Ferenc végezte (hibátlanul). (Itt osszuk ki a megérdemelt jó pontot a kiadónak, amiért minden tőle telhetőt biztosított új szerzője legoptimálisabb indulása érdekében, értve ez alatt az időzítést /Könyvhét/, a környezetet/fent nevezett szerzők új kötetei/, és a talán legprofibb hazai könyvművészt /Pintért/).

A novellafüzér tizenöt elbeszélést tartalmaz, amelyek ötösével, három részbe (ciklusba?) fűzve sorjáznak. Egy-egy szakasz címe rendre az első, a harmadik, illetve az ötödik novella címét viseli, ami kellemes arányosságérzetet ad.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Zöldi Viktor, KönyvesBlog.hu, 2013. október 23.

 

2013-10-23 11:50:00
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ