
Garaczi László: Aztán elkezdtem verseket írni. Interjú (Cultura.hu)
“Fiatalnak, „kezdőnek” lenni minden korban kritikus és érzékeny élethelyzet.” Hogy miként lesz az emberből író és miként tud gazdálkodni tehetségével egy író, arra számtalan válasz adható. Garaczi Lászlóval Ayhan Gökhan beszélgetett.
Mit tudunk Garaczi Lászlóról? Az életrajzi tények közül ismert, hogy 1956. július 17-én született Budapesten, kezdő gyermekéveit a nem túl biztató nevű Makarenko óvodában töltötte, a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. Az 1982 óta szabadfoglalkozású író elnyerte a József Attila- és a Márai-díjat is, a berlini DAAD-ösztöndíjat. Erre mondják azt, hogy nem semmi…
Milyennek látjuk Garaczi Lászlót? Szabadnak és fiatalnak, aki nem konszolidálódott és nem öregedett meg. Miközben elhagyta és feledte korlátait, szépen lassan alapvető fontosságú könyvek szerzőjeként egy egész nemzedék inspiratív példaképe, viszonyítási pontja lett. A kortárs magyar irodalom legizgalmasabb alkotói közé tartozik.
Évtizedek óta jelennek meg verseid a lapokban. Költőként kezdted, és most visszatértél a vershez. Meguntad a prózaírást?
Nem, prózát is írok. Két éve Marno János odajött hozzám a Szépírók Társasága díjkiosztóján (ahol az egyik regényem díjat kapott), és azt kérdezte, miért nem írok inkább verset. Hetekig kísértett ez az őszinte és az adott kontextusban kicsit meglepő és provokatív kérdés, aztán elkezdtem verseket írni.
Egy költő mindig költő marad, mikor várhatunk tőled ismét verseskötetet?
Egy prózaverskötet és egy verseskötet készül párhuzamosan, én is kíváncsi vagyok, melyik lesz kész előbb – szerintem reálisan 2015 körül jelenhet meg az első.
’56-os vagy. Ez az évszám mindenki számára jelent valamit Magyarországon. Foglalkoztatott valaha, láttál abban valami misztikát, hogy a forradalom évében születtél?
Ez az évszám számomra ennél sokkal realisztikusabb, a házunk előtt, az udvaron több véres összecsapás zajlott azokban a napokban, ami több szempontból is mélyen érintette a szüleimet, engem is (megbetegedtem, stb.) – szóval a családi legendáriumban, történetekben sok minden innen ered, ebből indul ki. A teljes interjú itt olvasható » Forrás: Ayhan Gökhan, Cultura.hu, 2014. március 3.
2014-03-03 12:31:55
|
 |
|
|
Fordította: NEMES KRISZTINA
Kreatívok az idegösszeomlás szélén
A harmincas évei elején járó Marisa utálja a munkáját. Szorongásoldókkal és YouTube-videókkal próbálja túlélni a hétköznapok rutinját és a reklámügynökségnél töltött órákat....
|
|
|
A kapunyitási pánik regénye
Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi...
|
|
|
Fordította: Gy. Horváth László
A hobbit, ahogy még nem láttad
Zsákos Bilbó, a kényelmes otthonával és annál is kényelmesebb életével igen elégedett hobbit egy szép napon valódi kaland kellős közepébe csöppen: segítenie kell Gandalfnak, a varázslónak...
|
|
|
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
|
|