Legegyszerűbben a punk jelzővel írhatjuk körül Nagy Koppány Zsolt szövegeit: egyszerre játékosak, mindig készen állnak egy tréfás csavarra, miközben komoly indulat feszül bennük a körülöttünk érezhető igazságtalanságok és a nagyszabású, sokak életmódjává vált képmutatás ellen.

Tragikomikum, groteszk és irónia metszéspontjában, olykor valamelyik irányba elmozdulva működnek: a felszabadult, harsány hahotázás és az intellektuális poénok hümmögő elismerése között ingázik az olvasó, nem mellékesen az önmagunkra ismerés páni félelmével fűszerezve. A nyers állásfoglalások és az erős társadalomkritikai él jól megfér a narrációs ügyeskedéssel, a pajkos önreflexió szövegjátékával.

A személyes sérelmek megírása és a tét nélküli hülyéskedés együttese az irodalomban nem vadonatúj dolog, szerzőnk mégis olyan sajátos stilisztikát fejleszt ebből, hogy az valódi unikum. Korábbi köteteinek ismerői fel lehetnek készülve arra, hogy az új könyv olvasása közben is kihívások érik őket. Kezdve a szokatlan címmel (e tekintetben előző kötete vitte a prímet: Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk). A könyv nem folytatása az 1.0-s verziónak: mindez puszta incselkedés.

A könyv három részből áll: az énelbeszélőként felléptetett főszereplő, Fényező Nagyjuhász János életének három, markánsan elkülöníthető szakaszát követhetjük végig. Az első, mottókkal alaposan ellátott fejezet egy kiégett közhivatalnok napjait mutatja be. Kicsit úgy, mint az M1-en futó Munkaügyek című filmsorozat – azt is komikusok írják. A hivatal diszfunkcionális, a dolgozók élete sivár és örömtelen, munkahelyük rideg, nem csoda, hogy napjaik aktatologatással, internetes játékokkal és pornónézegetéssel telnek.

Az agglegény János két nő vonzerejének terében vergődik: a főnök asszony, a hatvanas Editth és titkárnője, a fiatal és hamvas Daniella között. Végül – részben számításból, részben a Daniellától kapott hatalmas kosárnak köszönhetően – előbbit hódítja meg. A wellness-hétvégén történtek szuperplasztikus leírása inkább a pornográf irodalom paródiája, mint az öregedő test szexuális ábrázolásának legitimációs kísérlete. Nagy Koppány Zsolt általában provokál (mint egy agresszív punk).

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Pogrányi Péter, NOL.HU, 2014. március 8.

A cikk eredeti változata a 2014.03.08-i Népszabadságban olvasható.