Tóth Kinga úttörő: a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát.
 
Bár jól hangzana, de Tóth Kinga nem a romantikodivatos gőzgépek anakronisztikus világával, a steampunkkal vadászik hatást. Teljesen új utat tör a géplélek felé.
A fiatal költőnő – zenész és tanár és grafikus - a Magvető kiadásában a könyvhétre megjelenő  All Machine c. vers-és grafikakötetével mindennapi gépeink lelkivilágát fejti fel. Ritka témája  a versnek a gép (ó, Walt Witman), Tóth Kinga mégis koncepciózusan merül alá ebben a világban,  az átjárást vizsgálja gép és ember között; a működési elvek, a szerkezet-szervezet hasonlóságait, a mozgásmechanizmus analógiáit,a  forgó-csattogó-feszülő szerkezetek keltette ritmus csöppet dekadens esszenciáját.
Egyfajta szekunder teremtés kulisszatitkaiba tekinthetünk be. Az Isten tükrét tovább fordítva, az ember a maga – és állatai - képére formálta a gépet. Amit az ember hoz létre, elkerülhetetlenül antropomorf. Sőt, a masinák világa elidegenedettségében még aktuálisabban az. Tóth Kinga úttörő: a a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát.
Zavarbaejtő őszinteséggel, a szerkezet belsejét feltáró és szétfeszítő kérlelhetetlenséggel tárul fel a gépek teste, titkos lelke. Csak másodlagos fontosságú, hogy milyen gépről van szó, sokszor  ez nem is derül ki kristálytisztán. A fontos, hogy a fogak és fogaskerekek, csövek és illesztékek útvesztőjében vándoroljunk. Most más szemszög szükséges. A lényeg az, milyen konstellációkat okoz a gép működése, hogyan írja át mindennapi rutinunkat, hogyan épül fel monoton, repetitív működéséből a ritualitás egy rétege. Miként ékelődik az élővilágba, hogyan szivárog be visszavonhatatlanul a gépszektor a társadalmi lét szakráis terébe, válik a világ tengelyének részévé. Isten, ember, gép, állat.
 
 
Kolomp
 
szól a kolompos
ebéd a marhák
a csapásnál vonszolják
magukat a telepre
csöcsükre szívókát
ragasztanak ahogy
a kolompos diktál
falnak mennek
tejüket húzza ki a fejő
az etetés mise
harangoznak a tehenek

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szabó Kisanna, Drót.eu, 2014. június 12.