Krusovszky és az amerikai realista próza (Magyar Nemzet Online)
(kiadvány: A fiúk országa)

Krusovszky Dénes költőként, műfordítóként lett egyre ismertebb és elismertebb, nemrég viszont novelláskötettel jelentkezett: A fiúk országában az olvasót is körülvevő kisvilágokról, az itt felnövő fiúkról igyekszik pontos képet adni. A novellák hősei az idősebbek alantasságával, a világ összetettségével vagy saját régebbi történeteikkel szembesülnek.

Ha vannak Krusovszky kötetében kulcsmondatok, akkor mindenképpen a következő néhány mondat az: „Ez nem ugyanaz a csodálat, ahogy mondjuk a Sagrada Famíiára néz fel az ember, sokkal hétköznapibb annál, de éppen ezért valóságosabb is. És ha őszinte lehet, hát elárulja, hogy az ő életére nagyobb  hatással van a Hunyadi téri csarnok, mint Gaudí óriástemploma. Nem a szépsége vagy a magasztossága vonzza ehhez a leharcolt épülethez, hanem a keserűség egymásra halmozott, türelmes rétegei.” Érdekes lenne megtudni, volt-e mögötte ilyen szándék, ars poeticát akart-e ezzel megfogalmazni. Az olvasó szemszögéből azonban mindenképpen érvényesek ezek a mondatok az egész kötetre. Ahogy a hősét, Krusovszkyt is az őt körülvevő kisvilágok érdeklik, és a keserűség egymásra halmozott rétegei. Elbeszélői alaphelyzetként gyakran választja a szerző az emlékezést, nemegyszer egyes szám első személyben. Néha évtizedeket kell visszalépniük a hősöknek az időben, hogy elérjék e keserűség első rétegeit, néha pedig a keletkezésükkor vagy közvetlenül utána – van, hogy még gyerekszemmel – mesélik a történetet. De ezek a visszaemlékezések is tárgyilagosak; ha vannak is, ritkán törnek elő az elfojtott indulatok.
 
Talán az sem véletlen, hogy az idézett mondatban éppen a Sagrada Familiát említi a szerző. Gaudí monumentális épülete ebben az összefüggésben nagyjából azt az irodalmat testesítheti meg Krusovszky számára, amit ő nem szeretne művelni. Korábban egy interjúban nyilatkozta, hogy véleménye szerint a mágikus realizmus kiüresedett, őt inkább a „művészkedéstől” mentes amerikai realista próza foglalkoztatja.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: R. Kiss Nelli, Magyar Nemzet Online, 2014. augusztus 25.

2014-08-25 18:08:32
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton? Szvoren...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ