A Fortedanse szeptember 16-án és 17-én a Trafóban látható Kalevala előadásához a verses Kalevala-átiratot Szálinger Balázs készítette. Az áprilisi bemutató után most újra műsorra tűzött fizikai táncszínházi előadás szövegkönyvéről Szálinger Balázst kérdeztük.

A Kalevala a finn nép ősi életéről, a világról alkotott képzeteikről, és rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szól. Az áprilisi bemutató után Horváth Csaba koreográfus és csapata ismét előadja a darabot a Trafóban. Saját formanyelvét a kortárs zenei világ egyik kiválósága, a norvég Nils Petter Molvaer által komponált művel, s a Szálinger Balázs által átírt Kalevala szövegrészletekkel ötvözi. Az a ?fizikai táncszínházi? stílus, mely a koreográfus legutóbbi munkáiban fogalmazódik meg, ebben az alkotásban teljesedik ki. A runók (dalok), a tánc és a zene különleges harmóniában elegyednek egymással.
 
?A formailag és tartalmilag is többszörösen rétegzett új-Kalevala szöveg verses megvalósulásáért feltétlenül dicséret illeti - a színpadi szerzőként most debütáló - Szálinger Balázst, akinek verstani érzéke figyelemre méltó, versmértéke sehol nem döccen, csak helyenként gyötörnek - kevés rosszul eltalált szó hallatán- stiláris kételyek egy-egy feledhető, ám igen ritka pillanatban. Szálinger szövegében szépség az is, ahogyan a karjalai rúnók (dalok) hangzás-világához idomul, és nyelvi humora fűszere lesz a hűvös skandináv hangulatnak. A szöveg teljes átirat; az eredeti Kalevalából csupán a nevek és egy kiragadott, követhető cselekményszál fedezhető fel.?? írta a darab kapcsán Szálibnger Balázs átiratáról Vida Virág a kultúra.hu-n. A munkáról a most ismét műsorra tűzött előadás kapcsán Szálinger Balázst kérdeztük.
 
?Ezer tavon beállott
Ezer jégtükör és tarolt fehérség.
Rókák és szomorú szemű hiúzok
Élnek itt nyomorultul ? ím: a Semmi.
Mintha isteni fegyverek közismert
Gyakorlótere lenne: itt varázsolt
Gyerekként Zeusz, itt dobált Thor isten
Műanyag kalapácsot, itt tanult meg
A Természet erőt mutatni ? végül
Belehíztak a rombolás övébe,
S Délre mentek, ahol nemes borokkal
Koccintottak az elhagyott vidékre.?
(Szálinger Balázs)
 
Hogyan készült a Kalevala-adaptáció az előadáshoz? Hogyan találtatok egymásra, szerző és koreográfus?
 
A rendező, Horváth Csaba keresett meg egy ajánlásra, ha jól tudom, kifejezetten verses adaptációt szeretett volna. Az alapötlet az övé, és közben is rengeteg segítséget kaptam tőle. Dramaturgiailag terelgetett, kidolgozandó ellentétpárokat mondott stb. Ő maga is nagyon inspiratív személyiség, mindenképpen odaértendő a személye a szöveg fölé erőforrásként.
 
Mire kellett figyelemmel lenned átdolgozásod elkészítése során?
 
Szabad kezet adott, csak a cím volt a kötöttség. minden mástól elrugaszkodhattam,
 
Részt vettél-e az áprilisi bemutató előtt a próbákon? Mi volt számodra a legérdekesebb ebben a munkában?
 
Sajnos nem annyiszor voltam próbán, mint szerettem volna. Debrecenben voltam az olvasópróbán, de az ottani próbákat nem láttam. A pesti, áprilisi próbahéten viszont végig a Trafóban voltam, azért is, mert volt még némi munka a szöveggel. Most is oda rohanok éppen.
 
Hogyan fogadtad a fizikai táncszínházi előadást?
 
Ilyet nem láttam előtte, tehát összehasonlítási alapom nem nagyon volt, legfeljebb Csaba előző rendezése, A tavasz ébredése. Azt láttam, és tudtam, hogy remekül fogom érezni magam a Kalevalában. Gondolom, nem kell mondani, hogy az előadás mennyire tetszett.
 
Nyelvi, irodalmi tekintetben megragadott-e valami a Kalevalában most, hogy ennyire közel kellett menned hozzá, min változtattál, miért, milyen fordítást használtál, elégedett vagy-e az eredménnyel?
 
A Kalevala története lenyűgöző, de maga a korpusz kicsit unalmas. a Rácz István-féle fordítást használtam. lehet, hogy az unalmat az idézi elő, hogy a magyar fülhöz tökéletesen passzoló a sorok ritmusa, így már 10 oldal után fájt a fejem tőle. nemhogy 500 oldal után... egy kb. 30 soros részt emeltem át az eredetiből, de azon is változtattam rendesen, hogy a mai fülnek is könnyen fogyasztható legyen. más kapcsolatom nem nagyon volt az eredeti Kalevalával, egyszer elolvastam, és onnantól a sajátommal foglalkoztam.
 
Mit vársz a szeptember 16-ai beszélgetéstől, milyen kérdésekre számítasz?
 
Nem tudom, hogyan zajlik egy ilyen, kíváncsi vagyok rá, és jórészt ezekre a kérdésekre számítok, amiket föltettél. Meg biztos megkérdezik, hogy dolgozunk-e Csabával még együtt. A válasz erre egy nagy igen.
 
Horváth Csaba a néptánc felől érkezett a kortárs világába, koreográfusi pályafutása tíz éve a Duhaj című koreográfiával indult. Előadóként a Honvéd együttestől Kovács Gerzson Péter TranzDanz formációján át számos produkcióban közreműködött, majd nyolc éven át a Közép-Európa Táncszínház koreográfusaként dolgozott, mielőtt 2005-ben megalapította saját társulatát, a Fortedanse-t. A Trafó rendszeres látogatói 2007 januárjában, majd idén szintén januárban találkozhattak a társulat legutóbbi, A testek felszínének esetleges állapotairól című darabjával. Horváth Csaba 2007-ben Lábán Rudolf-díjat kapott, a díjjal elnyert összeg felhasználásával készítette el a Kalevalát, melynek országos premierje április 4-én volt a debreceni Csokonai Színházban.
 
Nils Petter Molvaer norvég kortárs hangművész, jazz zenész, komponista. Különleges atmoszférájú, az északi népekre jellemző, kristálytiszta lelkiségből ihletett kompozíciói, hallatlan érzékenysége és improvizációs intelligenciája keltette fel a koreográfus figyelmét. A Fortedanse legutóbbi koreográfiájának záróképében már hallhattak egy művet tőle a Trafóba látogatók.

Forrás: litera.hu